főispán, K. István és Sulyok Sára fia; Barcsai Ákos alatt Rákóczi György ellen buzgón működött Háromszéken. Miután a török megtette Apaffit 1661. szept. fejedelemmé, K. hozzá csatlakozott. Apaffinak igen kedves embere volt. Őt Zólyomi Miklós elfogatása és börtönbe kerülése után kinevezte Hunyadmegye főispánjává s ekként két évig szerepelt. Ellene panaszok merültek föl s azok következtében Apaffi a megye kormányzatát Kapy Györgyre bízta. Mint a fejedelmi tábla assessorát találjuk oklevelekben és az assessori czím később is, midőn Küküllőmegye főispánja volt, nevéhez van kapcsolva. E megye főispánja valószinűleg 1667-ben lett (1677-ben is az volt még). Az 1674. év végén, a Bánffy Dénes elfogatása idejében, helyettesítették kolozsvári főkapitánynak. 1690-ben Tököli Imréhez csatlakozott, kinek pártján volt, midőn 1691. ápr. 24. Bukarestben tartózkodott. Haláláról veje, Bethlen Miklós írja, de az évet nem jelöli meg, hogy «sok bételék az szegény Kún Istvánon, minden gyermeke meghala, maga azután szegény és becstelen állapotban halt meg.»
Munkája: Hét napi Uti-Társ, az az: Az hétnek minden napjaira rendeltetett idvességes mindennapi Imádságok; hét poenitentia-tartó (a mint közönségesen hivattatnak) Soltárokkal, Mellyet közönséges haszonra, és az edgyügyüebbek oktatására közönségessé tött Kun István de Osdola. Példabesz. 11,31. Imé az igaz, ... Colosvaratt, 1677. (Megvolt 1849-ig a nagy-enyedi ref. colleg. k.tárában gr. Bethlen Kata könyvei közt. Ujra kinyomatott Könyörgésekkel öregbítve Szebenben 1708. (Talán nem csalódom, midőn ezen munkát K.-nak tulajdonítom és nem fiának Kún Istvánnak, ki 1682-ben nagykorú volt. Lázár Miklós gróf az apának Önéletírását is említi, azonban ezen műről bővebben nem emlékezik meg. Bod Péter azt állítja, hogy a Hét napi Uti-Társ cz. munkának szerzője Dési Márton kézdi-vásárhelyi prédikátor és K. a maga neve alatt adta ki s Apaffi Mihály fejedelemnek ajánlotta. Sándor István pedig [M. Könyvesház 148. 1.] hibásan említi az 1777. kolozsvári kiadást az 1677. évi helyett.)
Bod, M. Athenás 149. l.
Benkő, Transsilvania II. 399. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 512. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 500., 686. lap.
Gróf Lázár Miklós, Erdély főispánjai. Budapest, 1889. 96. l.
Szabó-Hellebrant, Régi Magyar Könyvtár III. 2. rész 109. l.