hirlapíró és szerkesztő, szül. 1854. márcz. 29. Szentesen (Csongrádm.), hol atyja K. Bernát kereskedő volt; középiskoláit Szentesen és Szegeden, a jogot Budapesten és Bécsben végezte.
Hirlapírói működését a Szegedi Hiradónál kezdette, 1873-1876-ig mint tárczaíró; 1874-ben Gelléri Mórral mint társszerkesztő megindította Szegeden az Alföldi iparlapot és 1874. deczembertől 1875. júliusig társszerkesztője volt; 1875. okt. 3-tól 1876. aug. 27-ig pedig szerkesztője volt a Szentesi Lapnak. 1878-ben mint munkatárs részt vett a Szegedi Napló megindításában; e lapnak 1878-1879-ig külmunkatársa, 1881. máj. 1-től 1884. aug. 31-ig főmunkatársa volt, azóta pedig felelős szerkesztője. Ezen egész idő alatt vezérczikkeket, tárczaczikkeket, rajzokat, elbeszéléseket és karczolatokat írt a lapba. 1891. jan. 1. óta egyszersmind titkára a szegedi kereskedelmi és iparkamarának. Munkatársa több budapesti politikai lapnak és az ipar és kereskedelmi szaklapoknak, a M. Zsidó Szemlének is. Huszonegy év óta munkatársa az Egyetértésnek és Pester Lloydnak. A szegedi Dugonics-társaság tudományos osztályának tagja s elnöke a vidéki hirlapírók országos szövetségének.
Munkái:
1. Árvíz után. Szeged, 1880.
2. A szegedi zsidók (1785-1885.) U. ott, 1885. (Lőw Immanuellel együtt. Ism. Budapesti Szemle XLIII.)
3. Szeged ujabb története. U. ott, 1900. (Szeged monographiájának egyik kötete. Sajtó alatt.)
Álnevei és jegyei: Catastrophus és K. Zs. a Bolond Istókban 1878-1879. Stockmágyár, Zajgó a Szegedi Naplóban 1879-től és ugyanott K., K. Zs., ... i ... d. és d. jegyek.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 98. l. és önéletrajzi adatok.