Kezdőlap

Kulifay Zsigmond,

ev. ref. lelkész, szül. 1796. ápr. 13. Verőczén (Nógrádm.), hol atyja K. Pál szintén lelkész volt, ki 1799-ben meghalt, mire anyja Tar Erzsébet Losonczon a család származási helyén huzta meg magát; K. tanulmányait itt kezdte. Anyja újra férjhez ment Nyir-Bátorra s ekkor K. Debreczenbe került iskolába, hol 1812-ben lépett a felső osztályba (subscribált). Kitünő eredménynyel végezte a hittanszakot és 1817-ben a szónoklati osztály vezetése bizatott rá. 1818-ban Mező-Túrra ment ki akadémiai rektorul és az itt megtakarított pénzével Késmárkra, majd Bécsbe rándult és onnét 1822-ben tért vissza Nyir-Bátorba. 1823-ban Budai Ezsaiás püspök Tisza-Igarra rendelte helyettes-papnak. 1824-ben Tisza-Roffon nevelősködött. 1825 tavaszán a Kunhegyesi egyház hívta meg második lelkészének, hol később első lelkész és egyházvidéki esperes lett. Fördős Lajos, midőn a Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok cz. vállalatát megindította, őt is felszólította munkatársai sorába; ez időtől fejlődött köztük szorosabb baráti viszony és levelezés; Kulifaynak Fürdőshöz intézett 58 levele mardt fenn. Szorgalmasan dolgozott és korábban írt egyházi beszédeit gyűjtötte össze, melyek száma 1285-re ment (ezek közt 84 fordítás, a mint ezt Fördőshöz írt levelében jelenté). Saját életrajzát 70 éves korában kötött alakban is megírta, közbe szőve fordításokat, szintén versben. Levelei közt maradt fenn Vörösmarty egy költeménye, czíme: Kunhegyes 1866. nov. 5. Indulatroham Vörösmartyról 1849-ben a tomaji pusztán Madaras mellett, melyhez ő választ írt: Az Isten felelete cz.; fölküldte azt akkor a Vasárnapi Ujságnak (1874. és 1877.), mely azonban nem ismerte el a költő sajátjául. (Mind a két költeményt közli a Prot. Egyh. és Isk. Lap 1877. 36. sz.) A nyelvészetben is már korábbról fáradhatatlan munkás volt; 100 ívre menő jegyzeteiben az igegyököket és az a végzetű fő- és mellékneveket írta le; ezen jegyzeteit a 60-as években Ballagi Mór be is mutatta az akadémiában. Lefordította a Biblia Uj-szövetség részét. Az 1866. járvány őt is megtámadta; kilábolt belőle, de hangjának erejét többé vissza nem nyerhette; még azon év decz. hivataláról végleg lemondott Székely Károly segédje javára, 365 forint nyugdíj és a parochián holtig való lakhatás feltétele mellett. A heves-nagykunsági egyházmegye jegyzője volt. Meghalt 1868. febr. 17. Kunhegyesen.

Czikke a Tudományos Gyűjteményben (1837. IX. A Szangokról valami); Egyházi és gyászbeszédei közül több megjelent a Fördős Lajos, Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok Kecskemét, 1849-58. és Papi dolgozatok gyászesetekre. U. ott, 1850-59. cz. gyűjteményes munkákban; a szintén Fördős Lajos szerkesztette Kecskeméti Protestáns Közlöny II. füzetében, Kecskemét, 1858.: Mutatvány az uj szerződvényi szentiratok fordításából Máté ev. 5. része, előszóval; a Prot. egyházi irodalom ismertetések és birálatok füzetében behatóan birálta Kalmár Egyházi beszédeit (1-39. 1.) és a Révész Bálint által kiadott Lakatos József, Egyházi beszédeit (50-94. 1.)

Munkái:

1. Egyházi beszéd a honszeretetről. Kecskemét, 1847.

2. Egyházi beszéd az emberi nem jövőjéről. U. ott, 1848.

3. Kulifay Zsigmond, Egyházi beszédei. U. ott, 1854-55. Két füzet, arczk. (Fördős Lajos, Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok V. és VI. füzete).

4. A nyelvek eredete. Pest, 1866.

5. Az emberről. U. ott, 1867. (Jambusokban, Pope négy levelének elseje.)

6. Belfegor és Honesta, vagy a páros élet nyilvános titkai. Kecskemét, 1875. (Névtelenül. I. Belfegor, Lafontaine meséiből Macchiavelli után fordította N. N. Egy korabeli szép és bájdús szinésznőhöz. II. Honesta mentsége, írta N. N. Mind a kettő (jambusokban.)

Kéziratban az említetteken kívül Romok, az az elmélkedés a birodalomnak átalakítása felett (Volney műve után); Rövid tanköltemények; Széchenyi Blick-jének fordítása; Versek.

Arczképe, kőnyomat: Kiss Bálinttól, 1854. nyomt. Bäcker M. Bécsben Fördős szerint rosszul találva. (Fördős, Különf. viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok 5. füzetében).

Protestáns Egyh. és Isk. Lap 1856. 142., 1859. 447., 1859. 770., 893., 1863. 413. l., 1877. 35., 37. sz. (Szentkuty Károly.)

Protestáns Képes Naptár 1869. 62. l.

Uj M. Athenás 247. lap.

Petrik Könyvészete és Bibliogr. és gyászjelentés.