főispán, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1816. máj. 29. Varasdon; középiskoláit Zágrábban végezte; 1833-ban a magyar testőrezredbe lépett és itt szolgált 1840-ig; azután egy magyar ezredbe főhadnagynak lépett be s Olaszországban állomásozott. 1842-ben kilépett a hadsereg kötelékéből és ettől fogva az irodalomnak szentelte életét. Majd a politika vonzotta s csakhamar mint jeles szónok tette nevét ismertté. 1847-ben mint a varasdi adminisztrator helyettese a horvát tartománygyűlésen élénk mozgalmat fejtett ki, hogy törvénykezési nyelvül a latin helyett a horvát nyelv hozassék be. A szabadságharcz alatt a délszláv népek összetartása érdekében fejtett ki erős agitatiót. Ugyanezen időben neveztetett ki tartományi levéltárnokká s vezetője volt ama bizottságnak, mely a Pesten őrzött horvátországi irományok és oklevelek átvételével megbizatott. 1850-ben visszavonult a politikai élettől és utazásokra s tudományos kutatásokra szentelte idejét. Alapította a délszláv történelmi s régészeti társulatot, melynek elnöke volt és szerkesztette Arkiv cz. évkönyveit (1851-75. 12. kötet.) Egy évtizedig tartó történelmi munkássága után ismét a politika vonta el az irodalom teréről és 1861. fer. 14. zágrábi főispánná neveztetett ki, mely állását hosszú ideig viselte. A m. tudom. akadémia 1860. okt. 9. választotta levelező tagjául és számos külföldi tudományos társaság és tagjai sorába iktatta. 1875-ben az országos tanács elnöke lett. A déli szláv régiségvizsgáló társaság titoknoka és az orosz szent Wladimir-rend commandeurje volt. Meghalt 1889. augusztus 1. puhakoveci birtokán.
Elbeszélései s az életéből vett rajzai Gaj Lajos Danica és Narodne Novinejében jelentek meg a 40-es években. Wenzel Gusztáv közölte K. Jelentését utazásáról, történelmi emlékeink és hazai történettudományunk körül (Pesti Napló 1853. 1078., 1080. sz.); czikkei a Mittheilungen der k. k. Centralcommission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale cz. gyűjteményben (Bécs I. 1856. Bericht über einige Baudenkmale Croatiens, II: 1857. Ueber den Zustand der Alterthümer in Siscia, III. 1858. Ueber einige Baudenkmale in Ober-Croatien und Dalmatien).
Munkái:
1. Juran i Sofia illi Turci kod Siska. Zágráb. 1839. (A török Sziszek alatt, az első horvát nemzetesi szinmű 3. felv., mely 1840-ben Zágrábban előadatott.)
2. Raslicita diela U. ott, 1842-47. Négy kötet. (Vegyes művei: elbeszélések, szinművek és függelékül horvát népdalok.)
3. Žiwot Jurja Julia Klovija slikara. U. ott, 1852. (Clovio György Julius festő élete. Németül is. U. ott, 1852. és 1878. Ism. M. Könyv-Szemle 1879. 108. 1.)
4. Život Matie Langusa slikara slovenskoya. U. ott, 1852. (Langus Mátyás festő élete.)
5. Conspectus monumentorum historicorum in manuscripto existentium, quae ad illustrandam historiam ecclesiasticam ac civilem slavorum meridionalium typis vulgari possent. U. ott, 1859.
6. Bibliografia Hrvatska. U. ott, 1860. 1863. Két kötet.
7. Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Edidit ... U. ott, 1862.
8. Kroatisch-Dalmatische Künstler am Hofe des ungarischen Königs Mathias Corvinus. U. ott, 1860.
9. Monumenta historica Slavorum meridionalium. I. Acta Croatica. Listine hrvatske. U. ott, 1863. Négy kötet.
10. Regesta documentorum regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae saeculi XIII. U. ott, 1896.
A m. tudom. akadémia Almanachja (1864. 240. 1.) még 16 munkáját sorolja fel, melyeket horvátul írt és mind Zágrábban jelentek meg.
Wurzbach, Biogr.- Lexikon XIII. 249. l.
M. Akadémiai Almanach 1890. 373. l.
Petrik Bibliogr.
Pallas Nagy Lexikona XI. 91. l. (Bojničič Iván.)
M. Könyv-Szemle 1896.