egyetemi könyvtár-őr, előbbinek testvéröcscse, szül. 1851. szept. 17. Tatán (Komáromm.); a főgymnasiumot Tatán és Győrött, felsőbb tanulmánait pedig a budapesti egyetem bölcseleti karán fejezte be. Az egyetemi könyvtár rendezésében mint gyakornok vett részt. 1875. jún. 4. könyvtártisztté, 1889. áprilisban másodőrré neveztetett ki. Különös érdekekkel bírnak felfedezései az egyetemi könyvtárban, melyeket tészta nyomás (empreinte en pâte) és setét nyomás (manière criblée) czím alatt ismer az irodalom és melyek közül négy darab az egyetemi könyvtár tulajdona; továbbá a XV. századbeli legrégibb rézmetszet, melyet mint ritkaságot a berlini sokszorosító intézet is kiadott és a M. Könyvszemle (1892-93) ismertetett. 1884-ben rendezte a késmárki ág. ev. lyceum 16 ezer kötetből álló könyvtárát. 1885-ben befejezte a gróf Ráday-féle könyvtár katalogusának átalakítását. 1886-ban rendezte a vallás- és közoktatási miniszterium könyvtárát, 1888-ban a gróf Nádasdy család metszetgyűjteményét, 1889-ben az angol-kisasszonyok (apáczák) budapesti könyvtárát, 1891-92-ben az országos magyar gazdasági egyesület könyvtárát (6000 kötet); ugyanezen évben a Márk-könyvtárban tett kuatásai alkalmával e könyvtár magyar vonatkozású nyomtatványait is jegyzékbe írta, mely a M. Könyv-Szemlében (1891) jelent meg. 1897-ben rendezte a jászóvári premontrei-rend közel 30 ezer kötetre menő könyvtárát. 1884-ben a vallás és közoktatási miniszterium saját könyvtára rendezésével bízta meg; a nyári szünidőben nagyobb külföldi tanulmányutat tett, meglátogatta a boroszlói, berlini, frankfurti, heidelbergi, darmstadti, stuttgarti, würzburgi, augsburgi, nürnbergi, müncheni, lipcsei, drezdai, prágai és bécsi könyvtárakat, melyeknek berendezését és administratióját, továbbá incunabulum- és metszet-gyűjteményét tette tanulmánya tárgyává. Az ezredéves történelmi kiállítás irodalmi csoportjának előadója volt. A történeti emlékek összegyűjtése és rendezése körül kifejtett érdemei elismeréseül ő felsége a koronás arany érdemkreszttel, a nemzetközi jury pedig a közreműködők érmével tüntete ki.
Czikkei a M. Könyv-Szemlében (1879., 1881., 1888. Adalék Szabó Károly Régi M. Könyvtárához), a Matlekovics S., Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota cz. munkájában (1898. V. 211-281. l. Irodalom.)
Munkái:
1. A késmárki ágost. hitvallású evangelikus lyceum könyvtára. Késmárk, 1884. (Czímjegyzék. Két kiadásban, az 1. kiadás 25 példányban nyomatott. Ism. Nemzet 256. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 1885. 24. sz.)
2. A budapesti kir. m. tudomány-egyetem segédkönyvtárának Czímjegyzéke. U. ott, 1884.
3. Az országos magyar gazdasági egyesület könyvtára. U. ott, 1891.
4. Könyvtártan. U. ott, 1893. Három ábrával és egy czímképpel. (Ismertette 1894-ben a Katholikus Szemle 149. l.)
5. Nemzeti irodalmunk az ezredéves kiállításon. U. ott, 1897. (A kereskedelmi miniszterium által kiadott nagy katalogusban.)
6. Könyvfestészetünk a párisi magyar történelmi kiállításon. U. ott, 1899.
Szerkesztette a budapesti egyetemi könyvtár Czímjegyzékét 1884-90.
Kéziratban: Az egyetemi könyvtár régi magyar nyomtatványainak katalogusa (1533-1711.); Az egyetemi könyvtár ősnyomtatványainak raison-katalogusa (1470-1520.) és a magyarországi városok és várak látképeinek jegyzéke a könyvtárban levő magyar vonatkozásu nyomtatványokból összeállítva (a budapesti egyetemi könyvtár tulajdona.)
M. Könyv-Szemle 1882. 273., 1884. 318., 1892-1893. 345., 1894. 198., 1987. 301., 319. l.
M. Könyvészet 1886. 1893.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XI. 89. l.
Vasárnapi Ujság 1896. 38. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.