költőnő, előbbinek és Pellády Erzsébet leánya, szül. 1875. márczius 21. Máramaros-Szigeten; Sárospatakon járt iskolába, 1883. febr. 6. azonban hallásszerve megbénult s azóta atyja vezetése mellett képezte tovább magát; a magyar költők műveit előszeretettel tanulmányozta, szépen rajzol, ügyesen hímez és varr; 1889-ben szüleivel Máramaros-Szigetre költözött, azóta ott él.
Költeményeket és tárczaczikkeket, beszélyeket írt az aradi Józsi és Erzsike cz. lapba (1887. A szegény halász, költ.), a Debreczen, Máramaros (1898. 15. sz. Szabolcska Mihály), Zemplén, Máramarosi Hiradó, Máramarosi Lapok, Bereg, Ugocsa, Szamos, Szatmár-Németi, Vasárnapi Ujság, Ország-Világ, A Hét, M. Nők Lapja, Nagybánya és Vidéke, Szarvas és Vidéke, Debreczeni Ellenőr, Visó és Vidéke cz. lapokba, a Zempléni Naptárba, a Vidéki Költők Albumába, a Wekerle-Albumba sat.
Munkája: Versek. Máramaros-Sziget, 1897. (Ism. Máramaros 36., Székesfehérvár és Vidéke 117. sz., Máramarosi Lapok 23. sz., Vasárnapi Ujság 30. sz., Máramarosi Hiradó 24. sz., Ugocsa 25. sz.)
Atyjának szives közlése.