nyug. műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia tiszteleti tagja, szül. 1818. jan. 25. Miskolczon (Borsodm.); gymnasiumi és bölcseleti tanulmányait ugyanott végezte, majd Késmárkon jogot hallgatott. Azután mérnökgyakornoknak állt be két évre, mire Bécsbe ment és három évig látogatta a műegyetemet. 1844-ben Stampfer tanár assistense lett, mely állásában három évet töltött. Hazájába visszatérve, 1850-ben a József-ipariskolához hívták meg, hogy ott a mechanikából népszerű előadásokat tartson és márcz. 31. helyettes tanárnak neveztetett ki. Később az intézet műegyetemmé alakíttatott és K. 1857. máj. 25. történt nyugalomba vonulásáig előadta a mennyiségtant, a mechanikát, a technologiát, utóbb a tanintézet fejlődésével együtt főtárgyát: a geologiát 1858. decz. 18. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező, 1869. máj. 25. rendes, 1899. máj. 5. tiszteleti tagjává. A mérnöki műszerek közül nem egyen tett rendkívül elmés javítást. 1870-ben Szily Kálmán műegyetemi tanárral együtt kiküldték Párisba, hogy a Nagy-Károly-féle méter- és kilogramm-etalonokat az eredetiekkel összehasonlítsák. Ekkor jöttek rá, hogy a comparator sínjeinek elgörbüléséből a mérőpálczákat hordó kocsi kerekei egyenetlenül fognak gördülni, a miből hiba származik. Megadták a módszert is a hiba kiszámítására és kiküszöbölésére. A külföld nagyban méltatta a magyar tudós működését. Még ez évben mint a kormány küldötte szerepelt a méter-conferentián; később a bizottság tagjának is megválasztották. 1874-ben felállította a kormány a méterhitelesítő bizottságot, melynek igazgatója lett. Itt két új mérlegrendszert készített, melyeknek egyike az 1878. párisi kiállításon ezüst érmet, a másik az 1885. brüsszeli kiállításon arany érmet nyert. Bírja a vaskorona-rendet és a Lipót-rend lovagkeresztjét, a szerb Takova-rend II. osztályát és a franczia becsületrend tiszti keresztjét.
Czikkei a Hetilapban (1848. Egy szó a pesti egyetemi mérnöki növendék ifjusághoz); a M. természetudom. társulat Évkönyvében (III. 1857. Két uj mód az átlátszó testek, kiváltképen az üveg törési viszonyainak meghatározására, németül: Original-Abhandlungen. Pest, 1858.); a Zeitschrift des österr. Ingenieur-Vereines (1857. Adoptirung des Biopterlineals zur Vornahme der Reduction einer in Schiefer Ebene gemessenen Länge auf den Horizont); a Grunerts Archhiv f. Mathem. u. Physikben (1858. Berichtigungen); a M. Akadémiai Értesítőben (1859. Math. oszt. A Stampfer estelési és távmérési módszeréhez tartozó uj tábláimról); a K. M. Természettudom. Társulat Közlönyében (V. 1865. A noniusról, Négyszög feloldásáról, VI. 1866. A Stampfer lejtmérő műszerén tett javításról, ábrával, Láttani tanulmnyok, VII. 1867. Az 1867. évi napfogyatkozás és a számítások ösmertetése); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (IX. Pesten, 1863. Az általa szerkesztett vonalzó készülék, mely egy a k. József-műegyetem birtokában lévő körosztógépnek egyik főalkotó részét teszi; annak leírása és magyarázata); a Poggendorff, Annalen der Physik CXXX. k. (Lipcse, 1867. Bemerkungen zum Aufsatz des Hrn C. Bohn über das Stampfersche Nivellir-Instrument); a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében (1867. Egy a Stampfer-féle lejtmérő műszerén tett javításról, ábrával, 1868. A ferde síkban mért hossznak a vízszintesre való áttételéről, 3 ábrával, A Pestvárosi határ felmérése, rajzzal, 1880. A Pothenot-féle feladatáról); a m. tudom. akadémia Mathem. és Term. Közlönyében (IV. 1866. Magnetikai helymeghatározások Magyar- és Erdélyországban; a csillagászati rész); a Természettudom. Közlönyben (1871. Az ausztráliai expeditio ügyéhez); a párisi nemzetközi méter-értekezlet jegyzőkönyvében (1873. Note sur le degré d'exactitude que comporte la methode de comparaison proposée par M. Fizeau et sur influence de l'immersion des étalons dans un liquide pendand leur comparaison, Note sur la détermination des petites dépressions de l'étalon des Archives); az Egyetemes Magyar Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Lehrbuch der ebenen Polygnometrie als Vorbereitungs-Wissenschaft zu den Vorlesungen über praktische Geometrie an technischen Instituten. Ofen, 1856. 27. szöveg-ábrával. (Uj kiadása, Pest, 1860.)
2. Stampfer estelési és távmérési módszeréhez tartozó uj táblák. Székfoglaló. Pest, 1859. (M. Akadémiai Értesítő III. osztály (363-396. 1.)
3. Légtüneti észleletek. (1841-1848.) Kiadja a m. tud. akadémia mathem. és természetud. állandó bizottsága. Szerkeszti ... U. ott, 1866., II. kötet. Bpest, 1884. (Observationes meteorologicae... mellékczímmel.)
4. Földmértan. Kézikönyv, műegyetemi, erdőszeti és más rokonintézetek előadásaira és mérnöki használatra különös tekintettel hazai viszonyainkra. Pest, 1869. 16 kőnyom. táblával. (1871-ben a m. tudom. akadémia 200 arany nagy jutalmát nyerte. 2. bőv. kiadás. Bpest, 1885. 17 táblával).
5. A Schwerdt-féle comporator módosított alkalmazása. Pest, 1869. (Értekezések a mathem. tudom. köréből I. 4.)
6. Egy mértani feladat. U. ott, 1870. (Különny. a M. Mérnök-Egylet Közlönyéből).
7. Pest város felmérésének megvizsgálása. U. ott, 1871. (Különny. a M. Mérnök-Egylet Közlönyéből).
8. A párisi meter-prototyp az 1870. augusztusi meter-értekezleten. U. ott, 1871. (Értekezések a mathem. tudom. köréből I. 7.)
9. Magnetikai meghatározások Magyarországban 1866. és 1867-ben. U. ott, 1872. (Schenki Guidóval együtt. Mathem. és term. tud. Közlemények VI. 1.)
10. Thermochronometer. Előadatott a kir. magyar természetudomományi társulat 1873. ápr. 16. tartott szakülésén. Bpest, 1873. (Különny. a Természetudom. Közlönyből).
11. A comparatorokról. U. ott, 1873. Tábla rajzzal. (Értekezések a mathem. tudom. köréből II. 2.)
12. A vonásos hosszmértékek összehasonlítása folyadékban. U. ott, 1873. (Értek. a mathem. tud. kör. II. 3.)
13. A párisi levéltári, méterrúd véglapjain levő mélyedések megméréséről. Ugyanott, 1873. (Értekezések a mathem. tud. kör. II. 6.)
14. Annexes des Procès-Verbaux de la Commission Internationale du Mètre. Communication de ... a la sixième Commission. Hely és év n.
15. Mértékütő eszközök. U. ott, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról VII. 1.).
16. A mérlegrúd meghajlása a teher alatt. Bpest, 1877. (Különnyomat a Műegyetemi Lapokból).
17. Egy uj mérlegrendszer. U. ott, 1878. (Értekezések a mathem. tudom. köréből VI. 6.)
18. A Schwerdt-féle comparator módosított alkalmazása. U. ott, 1879.
19. Felső geodesia. Budapest, 1880. (Kőnyomat.)
Szerkesztette a M. Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyét 1868. júl. – decz. 5-ig és a Műegyetemi Lapok cz. havi folyóiratnak egyik szerkesztője volt 1876-1878-ban
Akadémiai Értesítő 1868. 223., 226., 1869. 108., 160., 1870. 166., 198., 1871. 45., 155., 182., 1873. 116. 134., 191., 1878. 48., 1899. 307., 310. l.
Vasárnapi Ujság 1876. 2. sz. arczk.
Szinnyei Könyvészete.
A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 5. l.
Borsodmegyei Lapok 1885. 25. sz.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Hirlap 1894. sz.
Pallas Nagy Lexikona XI. 80. l. (Cholnoky).