mérnök, szül. 1852. aug. 18. Pesten, hol hat gymnasiumi osztályt végzett; a VII. és VIII. osztályt Esztergomban járta, mire 1860-tól a budai József-műegyetemet látogatta. 1873. nov. mérnök-hadnagy lett. Az ez évi krachot követő pangás miatt otthon nem találván alkalmazást, külföldre ment és 1876-ban mint mérnök Angolországban telepedett le; előbb négy évig egyik nagyobb vasúttársulatnál volt alkalmazva. 1881 óta mint magánmérnök Londonban él. Sokat utazott Európa különféle államaiban.
Első irodalmi kisérlete a pesti kegyesrendi gymnasium Évkönyvében (1867) jelent meg; azóta sokat írt magyar, német, franczia, angol lapokba és folyóiratokba; néhány czikke névtelenül jelent meg a Fővárosi Lapokban (a 70-es évek elején); írt a 80-as évek elején az Ellenőrbe, a Budapesti Hirlapba és más magyar lapokba; mérnöki czikkei többnyire névtelenül jelentek meg a M. Gazdasági Mérnökben, a londoni Engineer, Engineering és az English Mechanicban; történelmi, földrajzi, régészeti s nyelvtörténeti czikkei a magyar folyóiratokon kívül a londoni Notes and Queries, Yorkshire Post, American Historical Review, English Mechanic, Royal Asiatic Soc. Journal, Academy, Hull and East Riding Portfolio, Eastern Morning News, Hull Daily Mail, English Historical Review, Folk-Lore Journal cz. folyóiratokban.
Czikkei a pesti kegyesrendű főgymnasium önképző egyletének Évkönyvében (1867, A levegő pora, Jaeger nyomán); a Fővárosi Lapokban (a 70-es évek elején); az Egyetértésben (1885. 351. sz. Witti Ferencz magyar utazó, 1888. 83. sz. Gr. Benyovszky Móricz halálának igaz története), a M. Nyelvőrben (1886. Két internacionalis magyar szó: Huszár, Kocsi, 1896. Csákány, Fardagály és krinolin); a Századokban (1887. Mária magyar királynénak, II. Lajos nejének arczképe 1520-ból, 1887. Anna magyar királynénak I. Ferdinand nejének arczképei, Clarimundus császár krónikája 1520, egy állítólag magyartól fordított munka, 1887. Maximilianus Transylvanus életéhez. Kik voltak az angol-szász herczegek Szent-István király udvaránál és mi lett belőlök? Repertórium a külföldi történeti irodalomból, 1889. Budai Parmenius István, 1890. Maximilianus Transylvanus életéhez, 1894. Az 1396. nikápolyi csata szinhelye, Gróf Benyovszky Móricz, Jehan de Vavrin krónikájából, 1895. Hurmuzaki művei, 1896. Pásthói Rátholdi Lőrincz zarándoklásáról, 1898. Egy incidens Temesvárott 1551-ben, A magyar gályarabok életéhez és könyvismertetések); a Turulban (1888. Captain John Smith); a Történelmi Tárban (1889. Basirius Izsák életrajzához, 1891. Adalék az 1532. török portyázás történetéhez, 1894. A Budavára 1686. ostrománál jelen volt angol önkéntesek); a M. Könyv-Szemlében (1887. Néhány adat a magyar bibliographiához Deschams földrajzi szótáráról, 1888. Calepinus egy 1588. kiadása, 1895. Maximilianus Transylvanus, 1896. A British Museum Corvin-kódexe, 1897. Bihisti török krónikája. 1898. Adalék Szabó Károly Régi M. Könyvtárához, Egy érdekes könyvbejegyzés); a Hadtörténeti Közleményekben (1895-1896. A török időszámításról, Castaldo Erdélyben, Nagyvárad capitulatiója 1692-ben, Básta emlékérmekről, Egervár eleste és a kereszesi csata); az Archaeol. Értesítőben (1897. Balbinus tudósítása a régi kún-írás állítólagos maradványairól); a Budapesti Szemlében (1893. A magyar nyelvtörténeti szótár ügyében és könyvismertetések, 1899. Angol könyvtárak); az Erdélyi Muzeumban (1898. A lipcsei rumén seminarium); írt még az Egyetemes Philol. Közlönybe, a Hunyadmegyei történelmi és régészeti Közlönybe s a Gazdasági Mérnökbe.
Munkái:
1. Memoires of my exil. London, 1881. (Kossuth Lajos emlékiratai I. kötetének fordítása Jausz Ferenczczel együtt.)
2. II. Rákóczy György felelete az Innocentia Transylvaniae-ra, írta dr. Basire Izsák. Kiadta ... Bpest, 1888. (Különnyomat a Történelmi Tárból.)
3. The Folk-tales of the Magyars. U. ott, 1889. (53 magyar népmese fordítása jegyzetekkel.)
4. Az aversai gyilkosság. Kolozsvár, 1896. (Különnyomat az Erdélyi Muzeumból.)
M. Könyv-Szemle 1894. 295., 1895. 170. l. 1897. 326., 413. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 77. l. (Mangold Lajos) és önéletrajzi adatok.