földbirtokos, szül. 1836. nov. 13. a theresienhofi pusztán (Stokau gróf napagedeli uradalma Morvaországban), hol atyja gazdatiszt volt; tanult Olmützben, Kremsierben és Brünnben; 1853-58-ig gazdasági segédtiszt volt a gróf Kinsky Dominik Namieschti birtokán, hol a mezőgazdaságon kívül a szesz, sör, téglagyári, a mű- és fürészmalmi üzemeket tanulmányozta. 1858. decz. hazánkba jött, hogy az itteni gazdasági viszonyokkal megismerkedjék és előbb Békés-Gyulán, majd Pálffy István gróf vöröskői uradalmában tartózkodott. 1860-67-ig Lekisch Antal zámi (Hunyad-megye) birtokán tisztartó volt; megtanult magyarul és ruménul. 1868-ban átvette a Lónyay János nagy-lónyai birtokának kezelését; ezen birtokrész legvadabb és mocsaras vidékét használhatóvá tette. 1872-től rövid ideig a Deutsch J. és G. fokurai birtokát kezelte; innét Almásy Pál matheovicsi (Bácsm.) birtokán foglalt el tiszttartói állást; a birtok bérbeadása után, 1876-tól Lónyay Albert somi uradalmán és somi birtokán működött mint igazgató. Ez időben, kartársainak támogatásával megalakította a gazdatisztek és erdészek segélyegyletét, mely 1880. febr. Lónyay Menyhért gróf elnöklete alatt tartotta alakuló közgyűlését; ezen egyesületnek 1882-ben ügyvezetője lett. 1891-ben a gazdatiszti congressus létrehozatala után, lemondott tisztéről és az 1892-ben alakult nyugdíj-egyesület ügyeit intézte. 1880 elején Kemény Gábor báró földmívelésügyi miniszter megbízásából, egy franczia borkereskedővel beutazta Magyarország bortermő vidékeit. Később birtokbecslési ügyekben a pesti magyar kereskedelmi banktól, az osztrák szab. földhitelintézettől, a magyar országos központi takarékpénztártól és a bécsi központi földhitelintézettől kapott megbizásokat 1884-ig, midőn egyedül a magyar kereskedelmi banknál tartotta meg birtokbecslői állását, 1898-ig; ezenkívül a Stephani Lajos füleki birtokát igazgatói minőségben kezelte. Időközben résztvett mint szakértő a Batthyány herczegi uradalmak leltározási bizottságában, néhány kisajátítási és tagosítási ügyben. A földmívelési miniszerium megbizásából a gazdasági egyesület által rendezett kiállításokon és versenyeken, mint rendező és juritag; az 1885. kiállításon mint csoport-biztos működött közre, mely alkalomból ő felsége elismerését fejezte ki. 1898-ban visszavonult puszta-boglyasaljai (Nógrádm.) birtokára gazdálkodni.
Czikkeket írt 1867-85-ig a Pester Lloyd melléklapjába, a Wochenblatt für Land und Forstwirthebe, a Gazdasági Lapokba, a Magyar Földbe, a Földmívelési Érdekeinkbe; az Erdélyi Gazdának is munkatársa volt.
Munkája: Az 1891. máj. 6., 7., 8-án Budapesten tartandó magyar gazdatiszti congressus előkészítése érdekében tett intézkedések, a lapokban megjelent közlemények, vidéki értekezletekről felvett jegyzőkönyvek és ... indítványok sorozata, Naplója. A rendező bizottság megbízásából összeállította. Bpest, 1891-92. Két kötet.
Jegyei: E. G. K. és E. K-k.
A m. n. múzeumi könyvtár példányáról és önéletrajzi adatok.