unitárius püspök, a m. tudom. akadémia levelező s a Kisfaludy-társaság rendes tagja, K. János unitárius lelkész és Bencze Borbála székely szülők fia, született 1811. jún. 28. Nagy-Ajtán (Miklósvárszék); 1820-ban a toroczkói algymnasiumba került; a felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron 1829-től Kolozsvárt járta; ugyanott végeze 1833-ban a bölcseletet és theologiát; 1833-35-ig akkori szokás szerint a jogot is hallgatta; megtanult németül, angolul és francziául; buzgó munkása volt a 30-as években alakult collegiumi olvasótársaságnak és Szentiváni Mihálylyal megindítója a kis kör Viola, később Remény cz. folyóiratának. 1835-ben megválasztották a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé; de hittudományi képzettségének befejezése végett két évre külföldi egyetemekre küldetett és Berlinben főleg bölcseleti s hittani tanulmányait folytatta, ezek mellett a nyelvészettel is előszretettel foglalkozott. 1837 nyarán visszatért; azonban máj- és lép-betegsége miatt, csak a borszéki fürdőnek két hónapi használata után foglalta el papi hivatalát, melybe az 1840. bölöni zsinaton szenteltetett fel. A m. tudom. akadémia 1841. szept. 3. levelező tagjának választotta (a Kisfaludy-társaságnak 1863-ban rendes tagja lett.) 1861. júl. 1. a tordai zsinaton püspöknek választatott. Meghalt 1875. márcz. 26. Kolozsvárt. Az akadémiában 1875. decz. 20. Szász Károly, a Kisfaludy-társaságban 1878. febr. 10. Gyulai Pál tartott fölötte emlékbeszédet. 1882. júl. 30. a kolozsvári ifjúság emléktáblával jelölte meg születése házát Nagy-Ajtán.
Költeményei a kolozsvári Reményben (1839. eredetiek és fordítások Rückert, Lamartine, Hugo Viktor után és angolból, az emékkönyv költői része legjavát ő írta, Taraczki, Vadormi, Tündefi, Ajtóvári álnevek alatt is, 1840-41. leginkább népdalok és átdolgozások Burns után.), az Athenaeumban (1839-40. költ.), a Nemzeti Társalkodóban (1841. Horodenski Konstantin, beszély, Cserkesz leány, orosz novella, 1844. apróságok), a Mentorban (I. 1842. A 12 égijegyek mértékletességet prédikálnak), az Akadémiai Értesítőben(1851-52. Egy szombatos énekes könyv ism.), a Szépirodalmi Lapokban (1853. A székely népköltészeből), az Uj M. Múzeumban (1853. Székely mondák Attiláról), a Keresztény Magvetőben (1861. A vándorlás tanuságos képe, Kereszelési Agenda, 1867. Agenda Úrvacsoraosztáskor, 1868. Az unitáriusok háromszázados ünnepére írt bevezető beszéd, Hymnus és ima, 1870. Hitrokonsági viszonyaink a külfölddel, 1871. Az igazság, egyházi beszéd, francziából ford. A brit és külföldi unitárius társulat évi nagygyülése, 1872. A templom az államban, anaszentegyházban s a közmívelődés ügyében, Mit hisznek az unitáriusok? Egyházi beszéd angolból, Legyetek próféták, lelkész-fölavató beszéd, 1875. A szent atyáktól kiszedett tanulságok, Pécsi Simon munkáiból közlés), a Koszorúban (1863. Bethlen Anna, székely ballada), a Részvétkönyvében (Pest, 1863. Fogarasi István, ó-székely ballada), a Fővárosi Lapokban (1864. Az elhullatott gyöngykoszorú, ó-székely románcz, Székely-népdalok), a Channing Ellery Vilmos válogatott művei. Angolból ford. Kolozsvár, 1870. cz. munkában (Előszó, Channing életrajza Tuckermann József hittudor élete és jelleme felett mondott beszéd); a Figyelőben (1871. Házasító nóták), a Nyelvtudományi Közleményekben (X. 1872. Észrevételek a M. Tájszótárban megjelent több székely szóra), a Nyelvőrben (1874. Szép Isten hirével, 1875. Beállit valamit, Az igebeli második személyrag), a Budapesti Szemlében (1881. Székely-népdalok Kr. gyűjteményéből.)
Munkái:
1. Erőhatósság a keresztény vallástanító főtulajdona. Zsinati beszéd, melyet az unitáriusoknak a nemes Sepsi- és Miklósvár-széki egyházvidékben Bölönben összesereglet zsinati közgyűlése előtt tartott 1840. aug. 28. a papi kerületek megvizsgálására kirendelt akkori elnök ... Kolozsvár, 1841.
2. Ima H.-Szentmárton Gedő József koporsója mellett Kolozsvártt aug. 30. 1855. U. ott.
3. Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény I. kötet. U. ott, 1863. (Balladák, dalok és rokonneműek 588, Tánczszók, Találós mesék, Népsajátságok, Népmesék 20., Tájszótár, Jegyzetek Néhány szó a székely nyelvjárásról. A munka Mikó Imre gróf áldozatkészségével jelent meg és a m. tudom. akad. 1863-ban a Sámuel-díjjal jutalmazta. Ism. Egyet. Philol. Közlönyv XVII. 197., 202. 1., Pester Lloyd 1863. 43. sz., Nyelvtudom. Közlemények V. 475. 1. Angolul a 20 népmese: Henry Jones és Lewis Kropf, Te Volks-Tales of the Magyars. London, 1889.)
4. Zsinati beszéd Szént-Gericzén... 1865. U. ott.
5. Egyházi beszéd és ima az abrudbányai templom felavatásakor. U. ott, 1865.
6. Egyházi beszéd a verespataki templom felavatásakor. U. ott, 1866.
7. Zsinati beszéd. Tordán 1868. U. ott.
8. Magyar népköltési gyűjtemény. Szerk. és kiadja Arany László és Gyulai Pál. Bpest, 1882. (III. kötet. Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötték: Kriza János: Balladák s rokonnemüek 29; dalok 32., a többi Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób.)
9. Kriza költeményei. Összegyűjtötte Kovács János. Kiadja a Kisfaludy-társaság. U. ott, 1894. (Ism. Budapesti Szemle LXXVIII., M. Szemle 8. sz., Vasárnapi Ujság 6. sz., Élet 556. 1., Kisfaludy-Társaság évlapjai XXVIII.)
10. A keresztény vallás elemei kérdésekben és feleletekben. Kolozsvár, 1891. (5. kiadás.)
Szentiványi Mihály munkáit kiadta báró Kemén Zsigmonddal együtt Kolozsvárt 1843.; átjavítva kiadta a Halotti énekes könyvet. Levele Sebes Pálhoz Kolozsvár, 1834. jún. 25. (Vasárnapi Ujság 1876. 2. sz.); Kovács Istvánhoz és másokhoz írt leveleiből kivonatokat közöltek Jakab Elek és Szász Károly a K. fölött tartott emlékbeszédükben. Kriza-Codex, 1532-ből, 16-rétű kis hártyacodex, meglehetős ügyesen rajzolt és csinosan festett kezdőbetűkkel és czifrázatokkal. Az első lap kivételével egy kéz írása, Garay Pál dömés szerzetesé, ki az utolsó lapon olvashtó följegyzés szerint 1532-ben írta. Tartalma: imádságok. Nevét Kriza Jánostól veszi, mert az ő eszközlésére jutott az akadémiai könyvtár birtokába. Kiadva és röviden ismertetve Volf Györgytől a Nyelvemléktár II. k. 1874. Colofonjának hasonmása látható Beöthy Zsolt Képes irodalomtörténete I. köt.
Szerkesztette a Remény cz. zsebkönyvet (az unitárius ifjuság említett kézirataiból) 1839-ben; alapította és szerkesztette Jakab Elek és Nagy Lajos közreműködésével a Keresztény Magvetőt 1861-62-ben Kolozsvárt.
Arczképe névaláírással, kőnyomat Hasketől a m. kir. államnyomdából (a Keresztény Magvető 1878. évf.); ezután készült fénynyomat a Kriza-Albumban (1892.)
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 32. l.
Dánielik, M. Irók II. 168. l.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. II. 1862. 59. l.
M. Akaédmiai Értesítő. 1867. 160., 1875. 9., 129. l.
Keresztény Magvető 1875. 129., 402., 1878. 65. l. arczk. (Jakab Elek).
Szász Károly, Emlékbeszéd Kriza János felett. Bpest, 1876. (Értekezések a nyelv- es széptud. köréből V. 5.)
1878: Kelet 38., 39. sz. Ellenőr 77., 79. sz., Fővárosi Lapok 98., 97. sz. (Gyulai Pál, K. emlékezete).
1882: Ellenőr 383. sz., Budapesti Hirlap 209. sz., Egyetértés 208. sz.
Gyulai Pál Emlékbeszédek. Bpest, 1879.
Petrik Bibliogr.
Kriza-Album. Bpest, 1892. arczk. (Szerk. és kiadta Kovács János. Jakab Elek. Emlékbeszéd, Krizáról: Gyulai Pál, Ferenczi Zoltán, Kőváry László, Hajós János sat.).
Beöthy Zsolt, Magyar nemzeti irodalomtörténet ismertetése II. és Képes Irodalomtörténete II.
M. Könyvészet 1894.
M. Szemle 1894. 14. sz.
Zolnai Gyula, Nyelvemlékeink. Bpest, 1894. 36. l.
Pallas Nagy Lexikona XI. 66. l. (Négyessy László).
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára. Mező-Túr, 1897. 1. és gyászjelentés.