adószámviteli számtiszt, szül. 1853. márcz. 7. Gyergyó-Szent-Miklóson; előbbinek testvérbátyja; a katonai pályán a Ludovica académiában nyert kiképzést 1876-ig, mikor hadapród, 1877. tiszthelyettes, 1878-ban pedig hadnagy lett. A katonai pályát 1889-ben elhagyva, a pesti egyetemen az államszámviteltani vizsgát letevén, a fővárosnál vállalt szolgálatot az adóügyosztályban. Zenével is foglalkozik, főleg a hegedűt műveli. Néhány zeneműve is megjelent a Czimbalmozók folyóiratában (1892. 61., 66., 1894. 93. sz.). Családi nevét újabban Kricsfalvira változtatta.
Munkái:
1. Milyen a magyarországi igazságszolgáltatás a katonai és az alsóbb polgári biróságok részéről. Bpest, 1886.
2. Adószámviteltan a magyar egyenes adókról, járulékairól és számfejtéséről. Pénzügyi hatóságok, hivatalok, pénzintézetek, adóhivatalok és az adozó közönség számára. U. ott, 1897. (Bochkor Károly előszavával. Ism. Corvina 20. sz., M. Ujság 172. sz. 2 jav. kiadás. U. ott, 1898.)
Nővérei szintén foglalkoznak irodalommal: Kritsa Klára, a Pénz és Föld, úgyszintén az Arménia rendes munkatársa; írt még az Ungvári Közlönybe, Tiszántúlba, Csiki Lapokba s a Székelyföldbe elbeszéléseket, rajzokat és közgazdasági czikkeket.
Kritsa Róza írt a Képes Családi Lapokba (1894., 1898-99. elb.) a Pénz és Földbe (1897. közgazd. czikkek) és az említett vidéki lapokba.
M. Könyvészet 1887., 1897. és önéletrajzi adatok.