bölcseleti doktor, műegyetemi tanár, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1834. márczius 29. Reinthalban (Alsó-Ausztria), hol atyja állatorvos és a természettudományoknak kedvelője volt; ő ébresztette fiában az előszeretetet e tudományok iránt és ő vezette be őt azok elemeibe. Atyja, bár néhány évvel későbben Ungvárra költözött, fiát Lengyel- és Csehországban, majd Bécsben iskoláztatta. Nehéz küzdés volt élete Bécsben; szegény atyja, kit korán is vesztett el, őt kellően nem segíthetvén, saját erejére volt utalva; hogy a megélhetésre legszükségesebbeket megszerezhesse, idejét meg nem szünő munkával töltötte; hirlapíró is volt rövid ideig, előszeretete azonban a természettudományok ápolására utalta. A mint 1859-ben a tanári oklevelet elnyerte s Giessenben a tudós Leuckart vezetése mellett tanulmányait befejezte, visszasietett Ungvárra, hol az akkor szervezett főgymnasiumnál tanár lett. 1861-ben a budai gymnasiumhoz helyeztetett át. Ezen időben írta természetrajzi tankönyveit. Munkásságának elismeréseül 1864. júl. 6. a budai József-műegyetemre neveztetett ki az állat-növénytan és áruismeret rendes tanárává. Midőn az ásványtan és növénytan önálló tanszéket nyertek, ő maga már csak az állattannal foglalkozott. Ezen állásában bő alkalma nyílt önálló kutatásokra. A m. tudom. akadémia 1871-ben a Magas-Tátra zoologiai viszonyainak tanulmányozásával bízta meg és 1881. máj. 19. levelező tagjává választotta. A kir. magyar természettudom. társulatnak alapító és választmányi tagja volt. Az Országos méhészeti egyesület neki köszöni létezését és felvirágzását, sok évig volt igazgató alelnöke. Több külföldi méhészeti s halászati congressuson ő képviselte az illető egyesületeket és hazánkat, így az erfurti méhészeti, a berlini nemzetközi halászati congresusson is; számos kitüntetés érte ily alkalmakkor, melyek közül kiemelendő az, hogy a német-osztrák-magyar méhészeti szövetség megválasztotta vándorgyűléseinek állandó elnökévé. A kir. József-műegyetem egyetemes osztályának dékánja volt 1879-1882-ig, azután két évig (1884-1886.) mint rector működött. Midőn 1884-ben tanári működésének 25 éve betelt, nagy ünnepélyességeket rendeztek akkori és volt tanítványai. Meghalt 1888. okt. 21. Budapesten.
Czikkei a M. Természetudományi társulat Közlönyében és a Természettudom. Közlönyben (1863-tól száznál több czikk); a M. orvosok és természettudósok Munkálataiban (V. 1855. Az állatkertekről); a Kertész Gazdában (1865. A méhek életéből); az Erdészeti és Gazdasági Lapokban (1866. A fenyőtűk sárgasága, 1867. A pusztulófélben levő állatfajok Kárpátainkban, Néhány szó a mesterséges haltenyésztés jelentőségéről); a Természetben (1869. A növény és az ember); a Gazdasági Lapokban (1872. A phylloxera vastratix); a Verhandlungen der k. k. zool. botan. Gessellschaft in Wien cz. folyóiratban (1873. Ein neuer Gobius); az Erdészeti Lapokban (1874. Erdeink lakói); a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyében (1881. A halak tenyésztéséről; a Néptanítók Lapjában (1887. A méhész havi teendői); könyvismertetések sat. a Kritikai Lapokban, az Országos Tanáregylet Közlönyében sat.
Munkái:
1. Természetrajz szóban és képekben. Bromme után. Pest, 1863. (36 szinezett táblával).
2. A természerajz vezérfonala. I. rész. Állattan. A szövegbe nyomott fametszetekkel. Buda, 1864. (2. egészen újra átdolg. kiadás 1869., 7. 1888.) II. rész Növénytan. Ugyanott, 1865. (2. átdolg. kiadás 1870., 3. k. 1873. Bpest, 4. k. átdolg. Simkovics Lajos 1877., 5. k. 1881. 6. kiadás 1885. 7. kiadás 1888.) III. rész. Ásványtan. U. ott, 1866. (2. Koch Antal által egészen újra átdolg. kiadás 1869., 3. Koch Antal által áttekintett és átdolg. kiadás 1874. Bpest, 4. k. 1878., 6. k. írták Koch Antal és Koch Ferencz 1886., 7. k. 1895. U. ott).
3. Boncz- és élettani tanulmányok a nadályról. Pest, 1866. (A kir. természettudományi társulattól a Bugát-féle alapítványból jutalmazott pályamű).
4. A természetrajz elemei. Három rész. Buda, 1868. (I. 2. kiadás 1869., 3. kiadás 1871. U. ott, 4. átdolg. kiadás Bpest, 1874., 5. kiadás. 1875., 6. kiadás 1876., 7. k. 1878., 9. k. 1879., 10. k. 1881., 11. k. 1882., 12. k. 1884., 13. k. 1885., 14. k. 1887., 15. 1888., 16. kiadás Bruck Ferencztől 1891., 19. átdolg. k. Bruktól 1890. II. 2. kiadás 1869., 3. k. 1871. U. ott, 4. k. átdolg. Simkovics Lajos, 7. k. 1878., 8. és 9. k. 1879. 10. k. 1880., 11. k. 1882., 12. k. 1884., 13. k. 1885., 14. k. 1887., 15. k. 1888., újra átdolg. 1889.; 17. k. Schuch Józseftől, 1893., átdolg. k. Legeza Vidortól 1894. Ugyanott. III. 7. kiadás 1881., 8. k. 1883., 9. k. 1888., sat. 1889. írták Koch Antal és Koch Ferencz).
5. Halaink és haltenyésztésünk. A m. tudom. akadémia XXVIII. nagygyűlése által Vitéz József-féle jutalommal koszorúzott pályamunka. Pest, 1868.
6. Az okszerű méhészet elemei. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszterium által pályadíjjal jutalmazott mű. Vácz. 1871. A szövegbe nyomott ábrákkal.
7. Álattani utazási jelentések az 1870. és 1872. évekről. Budapest, 1875. (Mathem. és természettud. Közlemények X. 12.)
8. Egy új halfaj. Ugyanott, 1875. Kőnyom. táblával. (Math. és természettudom. Közlemény. X. 13.)
9. Hasznos és kártékony állatainkról. U. ott. 1876. (Házi Könyvtár 22.)
10. Az állatok társadalmi viszonyairól. U. ott, 1879. (Természettudományi előadások 16.)
11. A modern zoologia szempontjai és czéljai. U. ott, 1883. (Értek. a term. tud. kör. XIII. 3.)
12. A rovarok világa. U. ott, 1885. (Természettudom. előadások 49.)
13. Hogy bánik Kondor Gábor a boszorkányokkal. U. ott, 1887. (Nóták. Históriák. 28. Névtelenül).
14. Pál gazda és a méhek. U. ott, 1887. (Nóták. Históriák. 40. Névtelenül). A nadályokról írt anatomiai s élettani vizsgálataival pályadíjat nyert. Magyarország reptiliáinak monographiáját, melynek megírásával a természettudom. társulat bízta meg, nem végezhette el, ebben halála megakadályozta.
Szerkesztette a Méhészeti Lapokat 1880. február 16-tól 1888. okt.-ig; a Blätter für Bienenzuchtot 1885-től 1888-ig Budapesten; a Halászati Lapokat Ruffy Pállal Aranyos-Maróton 1881-82-ben, azontúl Budapesten egyedül; mind a három havi folyóirat volt.
Budapest Szemle 1874. 217. l.
Szinnyei Könvészete.
A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. Budapest, 1883. 7. l.
Daday Jenő, A magyar állattani irodalom ismertetése. Bpest, 1882., 1891.
Egyetértés 1884. 260., 1888. 293. sz.
Nemzet 1884. 260., 1888. 202. sz.
Pesti Napló 1884. 261. sz.
Pesti Hirlap 1884. 261. sz.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887-88.; 1891.
1888: Méhészeti Lapok 11. sz. arczk., Fővárosi Lapok 292., 293. sz., M. Könyv-Szemle 30. l.
Vasárnapi Ujság 723. l. arczk., Ország-Világ 44. sz. arczk.
M. Akadémiai Almanach 1889. 367. l.
Gyógyszerészi Hetilap 1890. 2. sz.
Kiszlingstein Könyvészete és gyászjelentés.