orvosdoktor, előbb Budapesten, majd Szegeden gyakorló orvos, szül. 1845-ben; a budapesti egyetemen 1875-ben nyert orvosdoktori oklevelet.
Munkái:
1. Az elveszett idegerőnek visszapótlása. Nagy-Kanizsa, 1875.
2. A kedély hatalmáról, miszerint a puszta feltett szándék által uralkodhatni a kóros érzelmeken. Kant Immanuel után átdolgozta. Pécs. 1875.
3. Az ember egy gép. Közérdekű embertani s életbölcselmi értekezés. De la Mettrie után átdolgozta. Győr, 1876.
4. Önmentő Számos mellékelt vénymintákkal orvosok és mindkét renbeli betegek számára. Nagy-Kanizsa. 1876.
5. Lázbetegségek, azoknak veszélyei s gyógymódja különös tekintettel a vízgyógyászatra. Németből közérthető nyelven átdolgozta. Szeged, 1878.
Oláh Gyula, Magyarország közegészségügyi Statisztikája. Bpest, 1876. 88. l.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.