pálosrendi, utóbb világi pap, K. János ráczalmási (Fehérm.) földbirtokos, tisztviselő (1755. nov. 24. nyert nemesi oklevelet) és Kovács Mária Anna szülők fia, született 1748. nov. 5. Székesfejérvárt; 1763-64. körül, mint maga írja, megutálva a világ csalfaságait és bűneit, Pozsonyban a pálosok közé lépett és Imre szerzetesi nevet vett fel. Már ifjú korában teljesen bírta a franczia, latin és olasz nelvet; mint ujoncz, a szerzet előljáróságától kiküldve, Molnár Elek szerzetes társával betazta Olasz- és Németország nagy részét. Rómában négy évig tartózkodott; meglátogatta Flórenczet, Velenczét, «hol szinte beestem a halál gyomrába», mondja verseiben, északi Olaszország legtöbb városait, mire Bécsen át, hol hat hétig lakott, visszatért hazájába. Pozsonyból Mecsekre (Baranyam.) tétetett át, hol mint a rend jószágkormányzója két évig működött. Itt ismerkedett meg Virág Benedekkel. Innét 1777 körül Pestre jött, hol mint a szerzet könyvtárnoka 1780-ig tartózkodott és az akkor ébredező irodalmi élet minden mozzanatában résztvett. 1780-ban Szatmárra költözött, hol 1786-ig, a szerzet eltöröltetéseig, mint a rendház elöljárója, iskola-igazgató és könyvtárnok működött. 1786. szept. 6. világi pap lett; 1787-ben elhagyta Szatmárt és Ugocsamegyébe Sasvárra költözött, hol az irodalomnak élt. 1788-89-ben Fehérmegyében több helyt, talán mint pap vagy nevelő, tartózkodott. Ekkor már neve az irodalom férfiai előtt tisztelt volt és kora legnevezetesebb költői- s íróival levelezett. Mint a tiszta magyar nemzeti szellem harczosa tünik fel Rájnis iskolája ellenében; a classicus formák helyett pártolja «a magyar verseknek az együtthangzásban találandó örökös tulajdonságát.» 1790-97-ig nevelő és lelkész volt Eötvösön (Somogym.) özvegy vízeki Tallián Farkasnénál, hol egyházi beszédeit írta össze. 1798-99-ig Bodaikon, 1804-1809-ig Ihásziban, hihetőleg lelkészi vagy nevelői minőségben működött. Meghalt 1811 körül Pápán. .
A M. Múzeumban (I. 1788-89. Jelentése, II. 1792. Az igaz nemesség, költ.; Scipio álma, Játéknéző helyre alkalmaztatva, Metastasius Péter olasz munkájából; M. báró Gen. Orczy Lőrincz urhoz. Sz.-Fejérvár, Szent Jakab hava 1. 1789., Bocsánat. M. B. Orczy-Lőrincz úrhoz, költ., Egy valakiről, Anyos Pálhoz, Elegyes versek és Intés, költ.)
Munkái:
1. Az úr vacsorájához buzgó áhítatossággal járuló töredelmes szívnek tükörképe. Pest, 1778. (Kézirata a budapesti egyetemi könyvtárban.)
2. Ode dum excell. d. comes Franciscus de Nádasd ill. dnum comitem Franciscum de Nádasd filium suum regio nomine suprenum comitem inclyto comitatui Alba-Regalensi daret. 1779. Hely n.
2. Carmen quod ad diem VII. kal. Jul. 1780. inaugurationi regiae Budensis universitatis solemnem obtulit. Pestini.
4. Ode de comite Ant. Károlyi dum anno 1782. aeger decumberet Karolini kal. Julii, M. Karolini.
5. Ode ad comitem Antonium Károlyi. U. ott, 1786.
6. Ode ad elegiam Innocentii Simonchich dicatam honoribus dni Georgii Tokody dum per districtum M. Varad. reg. schol. sup. directoris vices-gerens renunciaretur. Anno 1786. Hely n.
7. Magyar ódák avagy énekek. Hely n., 1788.
8. Jó gondolatok. Komárom, 1790.
9. Az 1795. uj esztendőre készült versek. Pest.
10. Egy magyar musának filozofiai gondolatai az 1795. uj esztendőre alkalmaztatott versekben. U. ott.
11. Károlina kir. főherczeg kisasszonynak születésére készült énekes inneplés. Tartatott egy különös tudós társaságban mélt. gróf ő excell. Balassa Ferencz... által Bécsben decz. 13. 1795. Gróf Arrivaldi János eredeti olasz munkájából ford. Hely nélkül.
12. Magyar poema a hazafiakhoz, midőn a t. n. vármegyék által szükséges hadi segedelemre buzdítatnának. Pest, 1797.
13. Békesség. Esthajnal énekes inneplés, musikabéli zengedezésekre és játékszinre alkalmaztatva. Mellyel a köz örömöt háladatos szivvel festegeti édes hazájának békétszerető magyar poezia, 1806. uj esztendőnek kezdetével. Veszprém (József nádorhoz intézett költemény.
14. Ad diem IX. calendas Septembris ill. ac rev. dni Caroli 1. b. Perény de Nagy-Szőllős, episcopi Tiberiadensis ... consecrationi sacrum. 1808. Buda. (Költ.)
15. Buzdító versek a felkelő magyar nemességhez 1809. eszt. Veszprém.
Kéziratai Modrovich Ignácz földbirtokosnál Ráczalmáson (Fehérm.): Pápai Sybila cz. költ. 90 szakasz, Magyar Musának gondolatai 45. sz., Homiliák és Harmadnapi elmélkedések két kötet sat.; a m. n. múzeumban: Elegyes versei 1789-1808. 4-rét 103 lap; Különféle munkái 8-rét 15 levél; Ódái, az az énekei és a békesség. Pápa, 1806. 4-rét 82 lap.
Révai, Planum. Viennae, 1890. 71. l.
Bartók Gábor, Szatmr-Németi története. Szatmár, 1860. 25. l.
Székesfejérvár 1871. II. 10. sz.
Figyelő III. 1877. 236. IV. 246., 384., 385. XI. 89., 91., 126., XII. 218. l.
Moenich-Vutkovich, Magyar irók Névtára. Pozsony, 1876. 488. l.
Petrik Bibliogr.
Kazinczy Ferencz Levelezése III. 208. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1893. 433. l.
Illéssy-Pettkó, A királyok könyve. Bpest, 1895. 121. l.