természettudományi doktor, egyet. tanár, a m. n. múzeum ásvány-osztályának igazgató-őre, a magyar tudományos akadémia rendes tagja, született 1839. márczius 2-án Budán; középiskolai tanulmányainak elvégzése után mathematikai és természettudományokat hallgatott 1857-től a budai József-műegyetemen és Bécsben, később a bécsi s tübingai egyetemen, különös súlyt fektetvén a mineralogiára és geologiára. Az utóbbi egyetem természetudományi karánál 1865-ben letette a természettudományi doktori szigorlatot. Visszatérvén hazájába, 1866. november 30. a m. n. múzeumhoz ásványtári segédőrré (1869. nov. 4. tiszt. őrré, 1870. jan. 22. őrré, 1893. jún. 17. igazgató-őrré) neveztetett ki. 1867. aug. a budapesti kereskedelmi akadémia vezérlő bizottsága a természetrajz, áruisme, technologia és geologia tanárává választotta meg, ez állásáról azonan 1868. végén leköszönt. 1870. okt. 1. a kir. József-műegyetemen az ásvány és földtan rendes tanára lett. A magyar tudom. akadémiában 1874. máj. 28. levelező s 1886. máj. 28. rendes taggá választatott. 1894. aug. 19. egyetemi rendes tanárrá neveztetett ki; ugyan e napon kelt legfensőbb elhatározással megbizatott az igazgató-őri teendők végzésével. A m. n. múzeum elhanyagolt ásványtárában, Pulszky Ferencz igazgató, b. Eötvös József és Lónyay miniszter, de különösen Semsey Andor lelkes támogatása mellett, a tudomány szinvonalán álló s az ország méltóságának megfelelő ásványgyűjteményt teremtett. A képviselőház megszavazta a híres Lobkovitz herczeg-féle ásványgyűjtemény megvételét.
Czikkei a Természetud. Társulat Közlönyében (1864. Allanit jegeczalakja, 1866 A büzeny ammonium, bromsalamiak, jegeczalakjáról, egy tábla rajzzal); a Természettudományi Közlönyben (1869. A wieliczkai baleset, Dunaföldvári szarvas agancsa, 1870. Magyar chromvaskő, Borostyánkő felismerése, 1871. A Lobkovitz-féle ásvány-gyűjtemény, Magyarországi magnesit, Chinai kőszén, 1872. A smaragd, 1873. A Dobsinai jégbarlang, utazási jelentés, 1874. Európa legbecsesebb drágaköve a magyar opál, Ujabban felfedezett ősállatok Amerikában, Borsodmegyei ős Rhinoceros, A legkisebb lények szerepe a földrétegek alkotásában, 1876. A mexikói nemes opál, A breitenbachi meteorit alkatrészeiről, 1877. A felsőbányai ezüstérczek, Kryolith, Pachnolith és Thomsenolith, Az ó-budai hegycsuszamlás. Adalék a termésfémek képződésének magyarázatához, Szénsatartalmú víz hatása némely ásványokra. A szászkai Tetraëdrit, Magyar Apatit, Fehér ólomércz Rodnáról. 1878. Az ércztelérek képződése, A verespataki aranybánya új kincse, A valódi türkizek felismerése, Nemzeti múzeumunk ujabb ajándék ásványai, 1889. Obsidiánok mint meteorkövek, Tellurezüst Erdélyből, 1881. A vizevesztett nemes opálról, 1881. Bismutin Moraviczáról, Dioptas Rézbányáról, A lithiumsmaragdról, 1883. Az arragonitról, Nefritek gróf Széchenyi B. kelet-ázsiai expdicziójából, A meneghinitről); a bécsi akadémia Sitzungsberichtjeiben LIV. 1866. Über ein Doppelsalz von selensauerem Cadmium-oxyd und selensauerem Kali, a morphologiai rész); a Jahrbuch d. k. k. geolog. Reichsanstalt cz. munkában (XVI. 1866. Fossiler Tapir von Ajnácskő, XXV. 1875. Wolframit aus dem Trachyte von Felső-bánya, egy tábla rajzzal); a Poggendorff Annalenében (XIII. 1867. Über die Hydrate der Verbindungen von schwefelsauerem Kadmiumoxyd mit schwefelsauerem Kali, a morphologiai rész); a Műegyetemi Lapokban (1876. Az ehrenfriedensdorfi Plinian, Kristályjelzési javaslat); a Természetrajzi Füzetekben (1877. Bunsenin uj Tellurásvány, németül a Poggendorff Annalenjeiben, 1886. Tellurit Facebajáról, Symplesit Felsőbányáról); a N. Jahrbuch für Mineralogie u. Geologieban (1877. Über die grönländischven Mineralien der Kryolithgruppe); a M. tudom. akadémia Értesítőjében (1879. Magyarország dioptas, 1881. Miargyrit és Kenngottit Felsőbányáról, Semseyit uj ólomércz Felsőbányáról); az Akadémiai mathem.-természettudom. Értesítőben (I. A Manganocalcitról, németül: a lipcsei Zeitschrift für Kryst. Min., 1883. A kryolithcsoport grönlandi ásványai, németül: a Math. Naturw. Berichte aus Ungarnban, A Szabóitról, 1884. A freibergi bányaakadémia gyűjteményének Manganocalcitja, Adalékok az Allaktil optikai viszonyainak ismeretéhez, ezen czikkek németül a lipcsei Zeitschrift für Krist. Mineral. 1885. Az Andreasbergi Zygaditról, 1887. Akanthit és a természetes ezüstkéreg. 1892. Andorit, uj hazai ezüstércz, 1895. Lorandit uj thalliumásvány Alcharról Makedoniában); a Földtani Közlönyben (1883. A bottioni Meneghinitről, A japáni antimonitról, Auripigment és realgár Boszniából, 1884. Emplektit és az úgynevezett Tremolith Rézbányáról, ezen czikkek németül is megjelentek u. ott, 1888. Víztisza Spalerit Svédországból); a Jahrb. f. Min. Geolog. (1883. Über Jadeit); a gróf Széchenyi Béla keletázsiai útjának tudományos eredményei cz. munkában (III. kötet VI. szakasz Jadeit-kövek Birmából: Jadeit, Széchenyit). Előadások a M. Földtani társulatban: A magyarországi legujabb Mastodon-leletek, Pharmakosiderit Ujbányáról, Cinnober Mernyikről (Zemplénm.), Avasit egy uj hazai ásvány, Baryt Dognácskáról, Arsenkovand Bindtről (Szepesm.), Sajátságos Pyrit és Quarcz, a bindti bányából, A magyarországi Fischeritről, Egy érdekes ásványtársaság Tiszolczról.
Munkái:
1. Über die pisolithische Structur des diluvialen Kalktuffes von Ofen. (Aus d. Jahrb. d. kais. königl. geol. Reichsanstalt.) Wien, 1863.
2. Egy uj északamerikai allanit (Orthit) jegeczalakja. Pest, 1864. Egy tábla rajzzal. (Különnyomat a kir. m. term.-tudom. társulat Közlönyéből.)
3. Die Tertiär-Formation von Szob. Inaugural Dissertation, Tübingen, 1865.
4. Krystallographische Studien über den Antimonith. Mit 11 Tafeln. (Aus d. Sitzgsb. d. k. Akad. d. Wiss. math.-naturw. CI. LI. Bd. 1. Abth.) Wien, 1865.
5. Két uj kénsavas kali-cadmium kettőssónak jegeczalakjairól 7 ábrával. Pest, 1867. (Értekezések a term.-tud. köréből I. u.).
6. Egy uj selensavas kettőssónak (KO, CdO, 2SeO3+3HO) jegecztani monographiája. Pest, 1867. Két tábla rajzzal. (Különny. a kir. m. term.-társulat Közlönyéből.)
7. Ajnácskő ősemlősei. U. ott, 1867. Két tábla rajzzal. (M. Földtani-társulat Munkálatai III.)
8. Egy harmadkori magyarhoni Trachyt földpátjáról. A kir. m. természettudományi társulat által a Bugát-féle alapitványból jutalmazott pályamunka. U. ott, 1867. Tábla rajzzal. (Természettudom. társulat Közlönye VII.)
9. A mammuth. Népszerű előadás a kir. m. természettudom. társulat természettudományi estélyén 1874. márcz. 20. Bpest, 1874. (Különny. a Természettudományi Közlönyből.)
10. A dobsinai jégbarlang, a kir. magyar természettudományi társulat megbizásából megvizsgálta és leírta. U. ott, 1874. (Magyar és német szövegű kiadásban, 6 kőnyom. táblával és 3 fametszettel.)
11. A zsadányi meteorkőhullás. Utazási jelentés. U. ott, 1875. (Különny. a Term.-tud. Közlönyből.)
12. A felsőbányai trachit wolframitja. U. ott, 1877. (Egy tábla rajzzal. Értekezések a term.-tudom. körébőlVII. 14. Németül: Tschermaks Mireral. M.-ben).
13. Magyarhoni anglesitek. U. ott, 1877. (Értek. a term.-tud. köréből VIII. 8. Németül: Grotho, Zeitschrift für Krystallographie und Mineralogie. Lipcse.)
14. Tellurezüst Erdélyből. Bpest, 1879. (Kül. ny. a Természettudom. Közlönyből. Németül. U. ott, 1879.)
Szinnyei Könyvészee.
A kir. József-műegyetemes tanárai és hallgatói. Bpest, 1883. 9., 53. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasárnapi Ujság 1892. 8. sz. arczk.
A Magyar Nemzeti Múzeum (1802-1895).
Bpest, 1896. 77. l.
Högyes Emlékkönyve. Bpest, 1896. 736. l.
Bricht Lipót, A bpesti kereskedelmi akadémia története. Bpest, 1896.