bölcseleti doktor, izraelita tanítóintézeti tanár, szül. 1866. febr. 18. Ukkon (Zalam.); Jánosházán és Pápán tanult zsidó theologiát. 1884-ben a gymnasium négy osztályából magánvizsgát tett és az országos rabbiképzőintézetbe lépett, a hol érettségi vizsgát tett; az egyetemet Budapesten két évig, Berlinben egy évig hallgatta. 1892-ben Giessenben nyert bölcseletdoktori oklevelet és 1894-ben Bpesten rabbioklevelet. 1893-ban a pesti izr. hitközség szolgálatában középiskolai hitoktató volt. 1894 óta a budapesti országos izraelita tanítóképző intézet rendes héber tanára.
Czikkei a M. Zsidó Szemlében (1890. A zsidók szent Jeromos műveiben, 1891. Bar Pandera, Arcoleon, Autoda-fék Magyarországon, Domninus ókori zsidó pholosophus, 1892. Egyiptomi és szyr istenségek a talmudban, Gyorsirás a talmudban, Régi tévedések, Magyarországi régiségek a talmudban, A tannaiták és amorák titkos gyűlései, Irodalmi szemle, 1893-1894. Teraphim, Magyar Machzor, 1895. Huszonnégy pipereczikk, Egy talmudi talány megfejtése, 1896-1898. Jézus származásáról, 1899. A magyarországi örmény családok genealógiája (birálat 1899); az Österr. Wochenschriftben (1890., 1892. novella: Die Gäste des Friedhofes czímen); a londoni Jewisch Quarterly Reviewben (1892-99), a berlini Magazin für die Wissenschaft des Judenthumsban (1892-93), a párisi Revue des Études Juviesben (1892., 1895-99), a breslaui Monatsschrift für Geschichte u. Wissenschaft des Judenthumsban (1893-96., 1899.); a giesseni Zeitschrift für alttestamentliche Wissenschaftban; az Egyet. Philologiai Közlönyben (1893. Addenda Lexicis graecis et latinis, 1896. Hellespontus-őrzők és könyvism. Magyarország a Nagy-Sándor mondában; 1898. Görög vendégszók az örmény nyelvben, 1899. Verseghy Ferencz mint héber nyelvtudós; ism. M. Kritika 12. sz.); a lundeni Am Urquell cz. folyóiratban (1894), az Ethnographiában (1896. A magyarok a bibliai néprajzi táblában, 1897. A kozarokról, 1899. Néprajzi problémák az étkezésben); az Izraelita Tanügyi Értesítőben (1895-99), az Egyenlőségben (1895-99) a berlini Allg. Zeitung des Judenthumsban (1895., 1897), a Nyelvőrben (1896-99) és a Jövőben (1897-98); a Nyelvtudományi Közleményekben (1899), Az Izraelita magyar irodalmi társulat Évkönyvében (1895-99), a lipcsei Festschrift zum achtzigsten Geburtstage Moritz Steinschneiders (1896) és a Semitic Studies in memory of Rev. Dr. A Kohut, Berlin, 1897. cz. munkákban.
Munkái:
1. Magyarországi régiségek a Talmudban. Bpest 1893. (Különnyomat a M. Zsidó Szemléből.)
2. Zur griechischen und lateinischen Lexicographie aus jüdischen Quellen. Leipzig, 1893. (Különnyomat a Byzantinische Zeitschriftből. Ism. M. Zsidó Szemle.)
3. A görög s latin hangok kiejtése az ókori zsidó irodalom tanúsága szerint. Bpest, 1894. (Különny. az Egyet. Philol. Közlönyből.)
4. Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan. U. ott, 1896. b.
5. Talmudi életszabályok és erkölcsi tanítások. Héberből fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. Bpest, 1896.
6. Nemzeti krónikáink bibliai vonatkozásai. U. ott, 1898. (Néprajzi Füzetek 6. Előbb az Ethnographiában.)
7. Griechische und lateinische Lehnwörter im Talmud; Midrasch und Targum. Berlin, 1898-99. Két kötet.
Résztvesz az Izr. Magyar Irod. Társulat által kiadott Szentirás szerkesztésében.
M. Könyvészet 1896., 1898. és önéletrajzi adatok.