bölcseleti doktor, izraelita hittanár és képesített rabbi, született 1866. márczius 14. Zentán (Bácsm.); a gymnasium alsó osztályait szülővárosában, a felsőbbeket a budapesti rabbiképzőintézetben és a VIII. osztályt az ágost. evang. főgymnasiumban végezte. 1885-ben a budapesti egyetemen bölcselethallgató volt; azután továbbképzése végett külföldön tanult. Rabbitanulmányait magánuton fejezte be s 1888-90. mint hitoktató Bars-Simonyban működött; 1890-ben az aradi izraelita hitközség választotta meg középiskolai hittanárnak és főrabbihelyettesnek.
Munkái:
1. Tefilath Jiszroel. Magyarra fordított imakönyv izraeliták számára. Újra átdolgozta és jegyzetekkel ellátta. Bécs, 1890. (Magyar és zsidó szöveg.)
2. Néhány szó a zsidó hitoktatásról. U. ott, 1891.
3. Izrael ünnepei. (Moádé Ádonáj.) Arad, 1892. (Hittani tankönyv.)
4. Gyászbeszéd ... özvegy Hirschmann Józsefné ... fölött ... U. ott, 1894.
5. Divré emesz. (Gyászbeszéd Westmann Jakab aradi izr. hitközségi hivatalnok ravatala felett 1895. febr. 3. U. ott. A család kézirat gyanánt adta ki.)
6. Pirké Aboth. U. ott, 1806. (A zsidó erkölcsök ethikai tanításai. Középiskolák felső osztályai számára.)
7. Széder ávodász Ádonáj. U. ott, 1896. (A mózesi vallás istentisztelete. U. ott, 1898. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1899.)
M. Könyvészet 1897. és Laukó Albert tanár szives közlése.