theologiai doktor, r. kath. apát-kanonok, K. János csizmadia és Kelepecz Judit fia, szül. 1753. febr. 22. Gyermelyen (Korámomm.), kereszteltetett Bajnán (Esztergomm.); alsóbb és felsőbb iskoláit Budán a jezsuitáknál végezte. 1773-ban mint papnövendék Nagyszombatba küldetett, hol négy évig a hittant hallgatta s 1777-ben áldozópappá szenteltetett. 1778. budai papnevelőintézeti tanulmányi felügyelővé neveztetett ki, majd rendkívüli tanár és papnevelői aligazgató lett. 1872. theologiai doktorrá avatták. 1784-ben Budáról Pozsonyba tétetvén a hittani kar, itt a lelkipásztorság tanára lett. 1786. dcz. 12. a nagy-ölvedi plébániát nyerte, hol 31 évet töltött. 1809. alesperes, 1817. szept. 20. esztergomi kanonok, majd szent Ipoly Zoborhegyről nevezett apát, 1823. szept. 15. nyitrai esperes lett. 1817. okt. 12-től 1822-ig a nagyszombati papnevelő rectora volt. Meghalt 1829. aug. 15. Esztergomban. Alapítványokat tett Gyermelyen, Ölveden, Modorban és Farnadon.
Munkája: Summi momenti succincta puncta, de fide hominis et mediis ad illum necessarium consequendis, rectos rationales, ens entium, centrum suum aeternum debite cordis sumentes, aeterne beantia, et contra virus famosi nunc (Zeit-Geist) munientia omnibus beatam aeternitatem volentibus pro quotidiana meditatione oblata ... 1822.
Kéziratban: A nagyölvedi igaz keresztényeknél szokott templomatyjának ájtatos mulatságára szolgáló eredeti jámbor énekek és történetek, adatván neki és utána következendőknek 1827. E. K. K. M. néhai volt plébánosoktól.
M. Sion 1865. 506. l.
Pauler Tivadar. A budapesti egyetem története. Bpest, 1880. I. 218., 254. lap.
Zelliger Alajos. Egyházi Irók Carnoka 271. l.
Némethy Ludovicus, Series Parochorum 713. l.