vidéki szinész, Francois de la Mouche (később Mustárdira magyarosította nevét) franczia emigrans, Krasznamegye főorvosa és dobokai Kolozsvári Julia fia, szül. 1832. szeptember 29. Szilágy-Somlyón; 1848-49-ben atyjával és három testvérével együtt Bem hadseregében szolgált Erdélyben. 1855. nov. Debreczenben szinésznek állott be Csabai Pál társaságába s vándorszinész lett; később Kolozsvárra szerződött és azóta kevés kivétellel az ottani szinháznál működött. Nem volt jó szinész, szerelmes és társalgási szerepekben játszott; azonban még szerepeit se tanulta meg. Főbb szerepei: a Kintornás családban Költő Károly, a Falu roszában Feledi Lajos, Tolonczban Kontra Fridolin, Sárga csikóban Bagó koldus, Lowoodi árvában Rochester lord, Learban szegény Tamás, Zrinyi Miklósban a czímszerep sat. Ismert alak volt az utczán, tánczvigalmakban, társas lakomákon, választásokon, ünnepélyeken, majálisokon, kávéházban és mindenütt; ily társas-összejöveteleken jóformán nélkülözhetelen volt. Multjának gazdag tárházából ilyenkor halomszámra szedegette elő a vigabbnál vigabb humorisztikus történeteket és előadta jóizű megjegyzésekkel tarkítva, hogy a társaságot mindig mosolyra derítette. Igy inkább az élet komédiása volt ő. 1887. máj. elején elméje elborult és a szebeni kórházba szállították, honnét néhány hó mulva javult állapotban tért ugyan vissza, de szinészi pályája véget ért; mert elméjének teljes épségét, kedélyének régi frisseségét nem tudta visszanyerni soha többé. Meghalt 1892. augusztus 27. Kolozsvárt.
Munkája: Miska biographiája. Egy eleven szinész élete. Irta Gabányi. Kolozsvár, 1881. (K. önéletrajza és adomáinak gyűjteménye.)
Lenhardt Ede, A magyar szinészet Évkönyve. Pest, 1873. 22. l.
Ellenzék 1887. 109. sz. (Sólyom Ferencz).
Kiszlingstein Könyvészete.
Kolozsvár 1892. 196. sz.
Ferenczi Zsoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.