tanítóképző-intézeti igazgató-tanár, szül. 1851-ben Szákában (Tolnam.), hol atyja szegény szabómester volt; fiát beadta a grabováczi (Baranyam.) szerb zárdába éneklő és ministráló gyermeknek. Innét a horvátországi Pakráczra került és ott, püspöki támogatással, algymnasiumot majd tanítóképzőt végzett. 1876-tól állandóan Károlyvárosban élt; előbb népiskolai tanító volt; később megbízták az ottani szerb tanítóképző gyakorló-iskolájának vezetésével; ugyanennek az intézetnek rendes tanára is volt és ezen állásában maradt. 1890. márcz. 20. történt halálaig.
A szerb népköltészeti művek gyűjtésével foglalkozott.
Czikkei a szerb maticza Letopis cz. évkönyvben: Opis manastira Orahovice (Orahovica zárda leírása), Lepavina (Lepavina zárda), Manastir Pakra, Opis manastira Grabovca, Prilog k tumacenju tajne bukovice u starine rukopisima (A régi kéziratok titkos írásának magyarázatáról) és körülbelül 20 népmese.
Munkái:
1. Ustanak bosanski god. 1875-78. ... (A boszniai felkelés 1875-78-ig.)
2. Srpske narodne pesme storijeg i novijeg vremena. Pancsova, 1880. (Régibb és újabb szerb népdalok.)
3. Pripovetke iz istorije sveta. Ujvidék, 1883. (Elbeszélések a világtörténelemből. Herczog után.)
Tiprai Könyvészete 1880. LV. l. és Popovics Iván tanár szives közlése.