orvos-sebészdoktor, szül. 1818. ápr. 28. Szász-Sebesen, hol atyja pékmester volt; a nagyszebeni gymnasiumban tanult; innét a bécsi egyetemre ment, hol az orvosi tudományokat hallgatta; 1844-ben orvosdoktorrá avatták, mire hosszabb tartózkodásra, ismereteinek gyarapítására Párisba ment; itt megismerkedett a socialista tanokkal és azokkal megbarátkozván, később a szabadság harczosának vallotta magát. 1846-ban sebészdoktori oklevelet is nyert; mint gyakorló orvos Nagy-Szebenben telepedett le. 1848-ban Romániába költözött; 1850-ben azonban ismét visszatért Nagy-szebenbe. 1869-ben Nápolyba utazott, hogy ott a socialisták által decz. 12-re összehívott békecongressuson részt vegyen. Meghalt 1893. febr. 16. Nagyszebenben.
Munkái:
1. De coxalgia. Dissertatio inaugurualis. Vindobonae, 1844.
2. Offenes Visir. Zeitgedichte. Hamburg, 1869. (Ism. Hermannstädter Zeitung 39. sz.).
3. Der Freidenker-Kongress in Neapel. Hermannstadt, 1870.
A Népszava még három social-demokrata irányú munkáját említi:
4. Anti Syllabus...
5. Ceterum censeo ...
6. Marseillaise des Christenthums... (melyeket nem ismerek).
Szebenb. Wochenblatt 1846. 89. sz.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon II. 304., III. 589. l.
Szinnyei Könyvészete.
Népszava 1893. 7. szám.