ág. ev. főgymnasiumi nyug. tanár, szül. 1813. márcz. 6. Ó-Lesznán (Szepesm.), hol atyja tanító volt, kit már négy éves korában elvesztett. Ekkor anyjával Iglóra jött lakni nagyszüleihez, hol isoláit kezdte; az I. grammatikai osztály végezte után Rozsnyóra ment és két évig tanult az akkor hires Farkas András vezetése alatt álló iskolában; innét Késmárkra, egy év mulva Liptó-Szent-Miklósra ment a tót nyelv elsajátítása végett. 1827-től az eperjesi ág. ev. collegiumnak lett tanulója, a rhetorikát, bölcseletet, jogot és theologiát ott végezte; Kreusel András és Greguss Mihály tanárok gyakoroltak reá legnagyobb hatást. Szerette a classikusokat és gyakorolta magát a latin verselésben, melyben különös ügyességre tett szert. Henszlamm Imre és Pulszky Ferencz tanulótársaival szorosabb baráti viszonyt kötött. 1833-34-ben az eperjesi magyar társaságnak egyik buzgó tagja volt. 1835-ben Rozsnyóra hívták meg helyettes, 1836-tól rendes tanárnak. 1842-ben Németországba küldték az ottani intézetek tanulmányozása végett. 1874-84-ig ő volt a gymnasium igazgatója. O vitte keresztül az új középisolai törvény következtében államsegélyre utalt iskolának az állammal kötött szerződését. Ezután beadta lemondását az igazgatói állásról; azonban tanári székét megtartotta; 1890-ben szabadságoltatott. A panszlávok ellen mindig hatalmasan küzdött; a patentalis superintendens ellenében, a nagy-rőczei tót gymnasium bezárása első sorban az ő érdeme. Mint a tiszai ág. ev. egyházkerület főjegyzője, készítette azon nevezeres rozsnyói határozatot, mely a papoknak és tanítóknak a magyar nemzet elleni izgatását kánoni vétségnek mondotta ki. Meghalt 1895. júl. 13. Rozsnyón. .
Czikkei a Jelenkor és Társalkodóban (1838. A panszlavizmus csehszláv hősei Lőcsén, Szatócs névvel, 1840. Iskolatanító-egyesület és nyugpénzintézet Szepesvármegyében); az Atheaeumban (1840.) Szatócs névvel írt; a Henszlmann, Vierteljahrschrift aus und für Ungarnjában (1844. II. Ismertette Kollár János Slawy Dceráját); a Házi Kincstárban (1862. Rozsnyói ág. ev. egyház történetének vázlata); az Adatok Gömör-Kishont vármegye történetéhez (1867. Gömör és Kishont leírása). Czikksorozatot írt a politikai lapokba, melyben a nagy-rőczei tót gymnasium üzelmeit leplezte le.
Levelei: Erdélyi Jánoshoz, Rozsnyó, 1839. máj. 6., 27., 1840. febr. 5., jún. 9., 1841. febr. 11. (Erdélyi Pál birtokában, az Erdélyi Tárban), Pulszky Ferenczhez, Rozsnyó, (1894.) szeptember 17. (a m. n. múzeumban).
Ujabbkori Ismeretek Tára 1. 209. l.
Figyelő XII. 83. l.
Rozsnyói Hiradó 1886. 25. sz.
Vasárnapi Ujság 1895. 29. sz. (Nekr.)