hites ügyvéd, földbirtokos, nyug. jószágigazgató, a magyar tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1791. máj. 28. Esztergomban, hol atyja a bölcselet tanára volt. Házi nevelésben részesült és tanulmányait bevégzendő Győrbe ment. 1815-ben Festetich György gróf titkára, 1827-től Festetich László gróf jószágainak gazdasági elnöke és jogtanácsosa volt Keszthelyen. 1832. márcz. 9. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Meghalt 1875. október 5. Alsó-Fakoson (Zalamegyében).
Czikke a Tudományos Gyűjteményben (1835. a feudum előljáró zsengéje.)
Munkái:
1. Episkepsis juridica assertorum in ephemeridibus Hesperus dictis circa oppositionem, repulsionem, reoccupationem etc. contentorum, quam dissertatione inaugurali occasione censurae pristaldalis elucubravit ... 1815. Pestini, 1816. (Mely a tudományos lapokban sok dolgozatra szolgáltatott alkalmat.)
2. A magyar nemes jószág természete Verbőczy koráig, tekintettel a külföldi jogokra. Ugyanott, 1843.
3. Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns seit der Gründung des Königthums bis zum Jahre 1382. Wien, 1872. Srét VI. és 764 lap. (Az előszót Alsó? Fakos pusztáján kelt 1867. májusban; melyben írja, hogy ezen munkáját azért írta németül, hogy a németek is tudomást vegyenek róla. A mint a munkának a m. n. múzeumban meglevő 2. füzetéből kitünik, előbb Pesten nyomatott még 1868-ban és csak az egész mű jelent meg Bécsben kevés példányban. Ism. Wlassics Gyula. P. Napló 1873. 298. sz.)
Kézirati munkája: A hűbér nyomai a magyaroknál.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 155. l.
Zelliger Alajos, Esztergom-Vármegyei Irók. Bpest, 1888. 101. l.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.