orvosdoktor, született 1804. jan. 28. Szomolnokon (Szepesm.); Rozsnyón és Kassán kezdte s a pesti egyetemen végezte tanulását. 1829-ben nyert orvosi oklevelet. Szaktudománya mellett nagy kedvvel űzte már akkor a természeti és bölcseleti tudományokat. Az 1831. lengyel forradalom kitörésekor a fölkelőknél hadi orvos lett és új honfitársainak minden viszontagságában osztozott, együtt bolyongván velök Németországon át franczia földre. Tagja lőn itt azon központi bizottságnak, mely a lengyel menekültek segélyezése végett Lelewel elnöklete alatt alakult és egyik alapítója a lengyel demokrata egyletnek. 1833-ban Gurowsky Ádámot Angolországba kisérte, hogy a bonyolult lengyel ügyben felvilágosítsák Nagy-Britannia nevezetesebb államférfiait; s ez utazás közben orvosi ügyessége menté meg Gurowsky életét. Miután nem lehetett várni Lengyelország sorsa javulását, vagy 400 menekülttel ő is Amerikába vándorolt. Itt is folytatta tanulmányait, főkép az összehasonlító nyelvészetet, a classicus és újabb európai s több ázsiai (sémi, árja, áltáji, különösen a mongol) nyelveket. 1837-38-ban magán gymnasiumot alapított. Ellicorts Millben, Baltimore (Maryland) közelében. Intézete közfigyelmet ébreszett, minek folytán 1840-1841-ben az újabb nyelvek és irodalmak tanárául választották a virginiai egyetemen. Itt egészen tudományos foglalkozásainak élt ugyan: de mély jogérzete és a szabadság hő cultusa mellett nem élhetett sokáig oly tartományban, hol a rabszolgák lánczai szüntelen csörögtek fülébe. 1844-ben lemondott tanári állásáról és Bostonba költözött. Iskolája itt is hamar nagy hírre kapott. Az 1848. események hírére visszatért újra a continensre. Párisban volt már, mikor Magyarország sorsa más fordulatot vett. Elszomorodva tért vissza Bostonba. 1851-ben New-Yorkot választotta lakásául. Szívbaja ekkor erőt vett testén és 1860. mjus 7. meghalt Morrisaniában. (New-York állam).
Munkái:
1. Dissertatio de anthrace et pustula maligna quam, dum summos medicinae, honores obtineret, concinnauit. Budae. 1829.
2. The Poles in the United States ... 1836-37.
3. The first book of English. Boston, 1846.
4. Significante of the Alphabet. U. ott, 1846.
A New American Cyclopaediába írt czikkei közül kiemelendők: Bolany, Brahminism, Indian Ianguages, Llamaism, Language stat. Mrs. Putnamnak a magyarokat védő czikkéhez K. nyújtá az adatokat.
Kéziratai közt, melyek végrendelete folytán a m. tudom. akadémiához küldettek, egy nagyobb mű is van az alphabetről. (Életírója mondja, hogy e mű széles nyelvismeretről és eredeti felfogásról teszen bizonyságot.)
Nevét Kraicsirnak is írják.
Károly Krajtsir. (Angol életrajz, hely és év n. Srét XII. lap. A m. tudom. akadémia könyvtárában.)
Magyarország 1861. szept. (Csengery Antal).
Fővárosi Lapok 1861. 111. szám.
Rupp, Beszéd 185. l. (Neve Kreitsirnak írva).
Szinnyei Könyvészete.