Kezdőlap

Kövi Imre,

ág. ev. főgymnasiumi és tanítóképző-intézeti tanár, szül. 1839. jan. 29. Késmárkon; Debreczenben és Nagy-Kőrösön folytatta a Késmárkon tett érettségi vizsgát. Három félévet a budapesti theologián töltött, három félévet pedig Göttingában, hol különösen bölcseletet és természettudományokat hallgatott. 1862-ben az iglói ág ev. főgymnasium rendes tanárának hívták meg, a hol mennyiségtani, physikai földrajzot, vegytani, német nyelvet és ábrázoló mértant tanít. 1871-ben egyszersmind az iglói állami tanítóképzőhöz neveztetett ki rajztanárnak, hol az I. és II. osztályban a német nyelvet is tanítja. Steiner családi nevét 1871-ben változtatta Kövire.

Czikkeket írt 1863 óta a Zipser Antzeigerbe és a Zipser Boteba (1878. 36., 30. szám. Einige Belquellen: das Zips-Leibitzer Schwefelbad, Baldócz. Schwarzenburg); a Néptanítók Lapjába (1873. Szerény észrevétel a rajztanítást illetőleg tanítóképezdéinkben és könyvismertetés).

Munkái:

1. Vezérfonal a vegytan gyakorlati megtanulására. Műegyetemi és reáltanulók, különösen gyógyszerészsegédek számára. Pest. 1865.

2. A sík- és gömb-háromszögmértan részletes tankönyve. Tekintetbe vévén a gyakorlati élet czéljait, magánoktatásra. Lübsen H. B. után ford. U. ott, 1867.

3. Derékszögű vetülettan. leendő mérnökök, építészek, gépészek, bányászok s erdészek, nemkülönben rajzbani műkedvelők magánoktatására. U. ott. 1871. Eddig Steiner névvel.

4. Utmutatás a természet utáni rajzolásban. (Távlat és árnytan). U. ott. 1871.

5. Humanistikus középtanodáink reformkérdéséhez. U. ott. 1874.

6. Ábrázoló mértan. Főreáltanodák és magántanulók számára. 126 a szövegbe nyomott idommal. Ugyanott. 1875.

7. A rajztanítás az elemi iskolában. (Távlat és aránytan.) Igló, 1877.

8. Szepesmegye térképe. Kiadta a szepesmegyei tanítóegyesület, Weimar, 1880. (Ism. Néptanítók Lapja 625. 1.)

9. Norinbergi tölcsér, vagy hogyan lehet a legrövidebb idő alatt a törtekkel való számolást alaposan tanítani és megtanulni. Tanítók, nevelők, szülők s növendékek számára. Igló. 1880.

10. Számtani példatár a középtanodai IV. osztály számára. U. ott, 1883. (Ism. Prot Egyh. és Isk. Lap 35. sz.)

Jegyei: K. EK. és K. I.

Néptanítók Lapja 1871. 770. lap.

Petrik Könyvészete.

Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.