orvosdoktor, megyei főorvos, szül. 1813-ban Lovasberényben (Fehérm.), a pesti egyetemen 1836-ban nyert orvosdoktori oklevelet; azután Székesfejérvár főorvosa, később megyei tiszteletbeli főorvos, kórházi főorvos és Székesfejérvár köztörvényhatóságának bizottsági tagja lett. Meghalt 1885. jún. 21. Székesfejérvárt. .
Czikkei a Közegészségi és törvényszéki Orvostanban (1868. Nehány szó a szülésznők ügyében, 1879. Kivonat a székesfehérvári megyei közkórházi 1869-ki főorvosi jelentésből, 1872. Jelentés a székesfehérvári közös kórház állapotáról 1871-ben), az Orvosi Hetilapban (1870. Kóresetek a székesfehérvári megyei kórházból, 1871. Jelentés a székesfehérvári megyei közkórház állapotáról és abban 1870-ben ápolt betegekről), a Gyógyászatban (1869. A méhszenv hysteria egy esete, 1871. Értekezés a magzat agyvizéről), az Államorvosban (1870. Jelentés a székesfejérvár-fejérmegyei közös kórház állapotáról és abban 1869-71. években ápolt betegekről), a M. orvosok és természevizsgálók Munkálataiban (XIV. 1870. Visszapillantás a tetszhalál történeti mozzanataira és az ujszülöttek tetszhalálára, XV. 1872. A magzat agyvizéről.)
Munkája: Orvostudori értekezés a szívgyuladásról. Buda, 1836. (Latin czímmel is).
Oláh Gyula. Magyarország közegészségügyi statisztikája. Bpest, 1875. 118 l.
Szinnyei Könyvészete és gyászjelentés.