szinművésznő, a nemzeti szinház nyug. tagja. Kövér Ferencz szinigazgató és Czégényi Erzsébet leánya, szül. 1825 körül Székesfejérvárt; szülei nem akarták a szinészi pályára nevelni, azért anyai nagyanyjához Czégényinéhez adták nevelésbe Miskolczra. Megtanulta a német, franczia s angol nyelvet, a zenét és rajzot. Szenvedélyét a későbbi olvasmányok hozták meg. Mint gyermek 1834-36-ban atyja társulatánál apró tánczszerepekben lépett fel; a drámában 1838 őszén Pesten Kuthynak Adrienne czímű szinművében lépett föl először, jelentéktelen gyermekszerepben. 1839-ben is föllépett néhányszor a fővárosi szinpadon. Majd később atyja igazgatása alatt Kolozsvárt, Kassán, Debreczenben, Győrött, Nagyváradon, és Szegeden szerepelt, mindig nagyobb sikerrel és kitüntetésekkel. 1844-ben Pesten ismét vendégszerepelt mint Parthenia a Vadon fiában. Ez alkalommal nagy tetszést aratott és 1845. június 20. szerződtetett a nemzeti szinházhoz. Legjobb szerepei voltak: Julia, Dobsa Gutenbergjében, Eyre Jane a Lowoodi árvában, a királynő Egy pohár vízben, Eliz Tamás bátyában, Cordelia Learben, Choisy kisasszony, Mari özvegy, Kövér L., Csak kitartásában, Obernyik Öregségében Didier Mari, Párisi rongyszedőben, Flóra, fiatal özvegy a Szökő évben. Több tanulmányutat tett külföldön, így 1856-ban anyja társaságában Közép-Európa fővárosain át Párisba, a nagyművésznők tanulmányozása végett. A 60-as évek elején ment nőül Kövér Lajoshoz. Aztán nemsokára visszavonult a szinpadtól, hogy férje halála után egyetlen leánygyermeke Ilma nevelésének szentelje életét. Meghalt 1893. szept. 11. Budapesten 68 évében.
Levelei s költeménye a Hölgyfutárban (1849. 11. sz. Nyilt válasz Nagy Ignácznak, 1861. 55. sz. Nyilt levél a szerkesztőhez, 1864. I. 25., 27., 35. sz. Nyilatkozatai), a Pesti Naplóban 1854. 296. sz. költ.)
Kéziratban fordított szinművei: Limburgi vár, vagy a két fogoly, vígj. 2 felv. Marsano után (először Pesten 1847. nov. 29.), Délibáb, vígj. 3 felv. Bauernfeld után először Pesten 156. márcz. 12. Ism. Salamon F. a Budapesti Hirlap 62. sz., P. Napló 226. sz. Greguss és Tanulmányok II. 44. 1., M. Sajtó 64. sz., Scribe, Navarrai királyné regéi, Pesten 155. jan. 4., Kassán 1860. máj. 11. Grillparzer, Tenger és Szerelem hullámai először Pesten 154. szept. 4. Decourcelle Két testvér a népből Pesten 155. aug. 3., Kassán 161. okt. 26. W. Franul Janka, Tanácsnok leánya; Bauernfeld, Délibáb; vígj. 4 szakaszban Pesten 156. márcz. 12.; Mossolier, Ma anyámnál ebédelek, franczia vígj. 1 felv. Pesten 1860. decz. 20.
Arczképe: kőnyomat, rajzolta Barabás az Arczkép-Album II-ik kötetében, Pest, 1856.
Remény 1851. I. 112. l. arczk.
Jelenkor Encyclopaedia 191. lap.
Arczkép-Album, Pest, 1856. II. 14. l. arczk.
Danielik József, M. Irók II. 154. l.
M. Bazár 1893. 19. sz. (Faylné H. Mariska) és gyászjelentés.