köz- és váltóügyvéd, szül. 1825-ben Rétháton (Temesmegye) vagyonos szülőktől; tanult Aradon, Nagyváradon (1841-42. II. éves joghallgató) és Pesten, hol az egyetemen szintén a jogot hallgatta. 1843-ban a joggyakorlati pályára lépett. Néhány hónapot az 1843-44. pozsonyi országgyűlésen is töltvén, csakhamar letette az ügyvédi vizsgát és 1845-ben Temesmegyében tiszteletbeli alügyész lőn és mint ellenzéki szónok is szerepelt. Az 1848. mozgalmak magokkal ragadták, honvéd lett és a 36. honvéd-zászlóaljban szolgált, hol 1849. máj. 31. hadnagygyá nevezték ki. A szabadságharcz után besorozták és az 1849-1850. éveket mint katona Olaszországban töltötte. 1851-ben tért vissza szülőföldére s irodalmi tanulmányoknak szentelte ideje nagy részét. 1853-ban mint vigjátékiró lépett fel Este és reggel cz. szinművével, mely tetszést aratott; ettől fogva kiváltkép e téren maradt és Pesten élt. Azon franczia iskolát követte, melynek élén Scribe állott, sok találékonyság, élénk párbeszéd s jó szerkezet műveit kedvesekké tették. Később a szinműirástól elriasztotta a zsurnalisztika. Szerkesztette a Trombitát és a Jövőt. E két lap fölemésztette életkedvét és vagyona jó részét. Elégületlen, bús lett és közbejött betegségét csak súlyósbította műveinek kissé hanyatló sikere. Meghalt 1863. ápr. 11. Pesten.
Beszélyei, czikkei és szinművei a Hölgyfutárban (1853. Czélt értem, Az első követelés, vígj. 1. felv., adatott a nemzeti színházban 1852. okt. 11., Cholera és női szeszély, vígjáték 1. felv. 1852. okt. 11.; 1855. Egy légyott Velenczében, beszély, Egyik a kettő közül, vígj. 1. felv., először júl. 27. 1857., a Nemzei Szinház 1857.-i Zsebkönyvében is lenyomatott, Szegfi Mór, Harmadik szomszéd regénye); a Müller Gyula Nagy Naptárában (1855-re A fuvaros bosszúja, freskó, 1856. Férjelv és nőcsel, vígj. 1. felv., először 1853. okt. 31.); a Szépirodalmi Közlönyben (1857. A vörös nyakkendő titka, beszély, 1858. A szerelmes madárka, elb., 1861. elb.); a Nemzeti szinház Nyugdíjintézeti Naptárában (1858-ra) A dajka meséje, elb.; a Szépirodalmi Albumban (1858. A kék hortensia, elb.), a Remény cz. zsebkönyvben (1858. Meg akar halni, vígj. 1. felv., először 1857. szept. 14.., 24. Ism. Pesti Napló 212. sz. Salamon F.); a Napkeletben (1858. Levél a szerkesztőhez, 1859. A czár vetélytársa, elb.); a Nép Ujságában (1860. II. 22. sz. Levél a szerkesztőhöz); a Kritikai Lapokban (18612. 400 1. polemia).
Munkái:
1. Kövér Lajos szinművei. Pest, 1860. Négy kötet. (I. k. Csak kitartás, vígj. 3. felv., először a pesti nemzeti szinházban 1855. júl. 10.; Gazdaság és szegénység, vagy a nevelés mindenek fölött, szinj. 4. felv. előadatott 1855. július 10. és 1857. nov. 10., 11. Ism. P. Napló 261. Greguss Budapesti Hirlap 1857. 772. sz. és Tanulm. II. 219. I.; Nőm meghalt; vigj. 3. felv. 1857. jan. 21. és ápr. 29. Ism. P. Napló 19. sz.; II. k. Az első követelés, vígj. 1 felv. 1852. okt. 11., Kassán 1861. márcz. 7. műkedvelőktől, Hűség hűtlenségből, vígj. 4 felv., először 1856. febr. 18. Ism. M. Sajtó 44. sz., Budap. Hirlap 45. sz. Salamon F., P. Napló 203. Greguss és Tanulm. II. 33. I.; Coelestina, dr. 4 szakaszban, először 1858. febr. 18. és ápr. 8. Ism. Bud. Hirlap 85. sz.; Egyik a kettő közül vígj. 1 felv., III. k. Meg akarok halni, vígj. 1 felv., Hódítás falun, vígj. 3 felv., először 1859. febr. 10.; A szép marquisné, dr. 4 felv., Balsac regénye után szinre alkalmazta, először 1854. máj. 27. Ism. Hölgyfutár 107. sz., Divatcsarnok 30., 31. sz. Greguss, Tanulm. II., Kassán 1857. jún. 23.; Cholera és női szeszély, vígj. 1. felv.; IV. k. Este és reggel, vígj. 3 felv.-ban először 1853. okt. 10. Ism. Greguss, Tanulm. II., Még titok, víg. 3 felv., először 1853. decz. 28. Ism. Divatcsarnok 1854. 1. sz., Indiana, a czigány fejedelemnő, tört. szinjáték 4 felv., zenéje Bognártól, először 1858. szept. 9., Kassán, 1862. febr. 4.; Férjelv és női csel, vígj. 1 felv.)
2. A megbukott tőkepénzes. Víg beszély. Esztergom, 1882. (mulattató Zsebkönyvtár 15. Előbb a Hölgyfutárban 1855.)
Kéziratban maradt szinművei: Özvegy vagyok, vígj. 2 felv. először a Nemzeti Szinházban 1852. júl. 19.; Egy viharos éj, vígj., 1 felv. 1860. decz. 20.; A kiadó lakás, vígj. 3 felv. 1863. márcz. 11., Kassán 1868. deczember 10., Medea, tragoedia 3 felv. Legouvé után, Kassán 1861. nov. 6.; Három baklövés, vígj. 3 felv.
Szerkesztette a Trombitát 1861. június 1-től deczember 30-ig; (szeptember 26-án a lap tulajdonjogát is átvette); a Jövő czímű hetenként kétszer megjelent politikai lapot szerkesztette 1862. jan. 1-től 1863. ápr. 11. történt haláláig.
Levele Pesty Frigyeshez, Pest, 1860. máj. 5. (a m. n. múzeumban).
Arczképe: kőnyomat Barabástól az Arczkép-Albumban (Pest, 1855.)
Közlöny 1849. 122. szám.
Arczkép-Album Pest, 1855. 37. l. arczk.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 273. l.
Pester Lloyd 1856. 91. szám.
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 109. l.
Valkai Imre, Irodalmi s müvészi Daguerreotypek. Bécs, 1858.
Nagy Iván, Magyarország Családai VI. 454. l. 1963:
Hon 84. sz.
Divatcsarnok 15. sz.,
Koszorú I. 16. sz.,
P. Napló 84. sz.,
Szinházi Látcső 8. sz.,
Ország Tükre 16. szám arczk. (köny. Marastonitól),
Wiener Zeitung 85. sz.
Egyetemes M. Encyclopaedia X. 196. l.
Hölgyek Lapja 1883. 45. sz.
Bozóky Alajos, A nagyváradi kir. akadémia százados multja. Bpest, 1889. 209. l.
Beőthy Zsolt, Nemzeti Irodalomtörténetirás ismertetése II. és Képes Irodalomtörténete (II. Bayer József és Alexander Bernát).
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyv.
Pallas Nagy Lexikona X. 52. l. Négyesy László és gyászjelentés.