orvos- és sebészdoktor, budapesti kerületi orvos. Meghalt 1876. június 18. Kőbányán 33. évében.
Czikkei, költeményei és beszélyei a Gazdasági Lapokban (1860. A hörcsög irtásáról, 1869. Észszerű tűzoltás), a Divatcsarnokban (1862. beszély), a Hölgyfutárban (1863. költ. Heine, Béranger után, 1864. költ. Lamartine után, beszélyek és tárczák), az Ország Tükrében (1864. A villanytávirda fejlődési története), a Gyógyszerészi Hetilapban (belmunkatársa 1867. Sajátszerű gázkifejlődés, 1868. Szervezetünk anyagcseréje, A chinovasav, újabb vizsgálatok a chinahéj alkatrészeinek hatását illetőleg, Külvilág és az ember, A borszaporítás, 1869. Az emberi szervezeten élődő legalsóbb rendű növények sat.), a Fürdői Lapokban (1868. A források, Vázlatok a hazai fürdőkről, A külvilág és az ember), a Gyógyászatban (1866-71. lapszemle közlemények és apróbb czikkek), a Kertész Gazdában (1869. A szőlőbetegség és gyógyítása, A phylloxera vastatrix, mint a Francziaországban előforduló új szőlőbetegség oka, 1870. Növény-élettan és művelés, Növény- és állatvilág kölcsönös viszonya, Mikor és meddig táplálkoznak a növények? Glycerin-zsirédeny, 1871. A silány minőségű bormust javítása).
Munkái:
1. Hugykémlés a betegágynál. Orvosok számára. Irta Zeigler Adolf. A második kiadás után magyarra áttették ... és Szeles Antal. A Gyógyászat nyomán kiadta Poor Imre tr. Buda, 1868.
2. Utmutatás a mérgek kikeresése és a vérfoltok fölismerésére orvostörvényszéki vegyvizsgálatoknál. Ottó Gyula és Róbert vegytanárok nyomán, vegyészek, orvosok, gyógyszerészek, birák s jogászok számára közlik Trstyánszky Károly és... Husz fametszetű ábrával. Pest, 1871.
3. Vényminták Sigmund Károly Lajos tanár bécsi egyetemi kórodájából. A kórodán leggyakrabban rendelt, az előadásokon különösen jelzett vényminták, s a venericus és bujakóri betegek ápolása és kezelésénél követett rendszabályok gyűjteménye. A harmadik átdolgozott, bővitett és javított kiadás után magyarra fordítva. Ugyanott, 1871.
Szinnyei Könyvészete.
Gyógyszerészi Hirlap 1876. 25. sz. és gyászjelentés.