hirlapíró, 1877-ben egy évig a török hadseregben mint főhadnagy szolgált és a török nyelv elsajátítása után, a törökországi költők műveinek fordításával foglalkozott. Később Szombathelyen telepedett le s kizárólag hirlapírással és szerkesztéssel foglalkozik.
Irodalmi munkásságát 1873-ban a Vasárnapi Ujságban kezdte meg (török műfordításokkal; lefordította Kiáni, Sémi, Mohamed, Sunbullitad Baki és Tefi Efendi verseit 1879., 1881., 1886.); munkatársa volt Abafi Figyelőjének (1876. 20. sz. A svéd irodalom fejlődéséről, Füredi Örzse népkölt., I. 1876. 356. 1. Kováts József, Csokonai költészeti tanítója, II. 1877. Magyar szójáték), a Zalai Közlönyben (1877. 38., 40., 42. sz. Zalai népdalok), Adatok Zalamegye Történetéhez cz. gyűjteményben (IV-V. 1877-78. Zalamegye népköltészete, Gál Imre helv. hitv. superintendens); írt még czikkeket az Egyetértésbe s a Pesti Naplóba s a szombathelyi M. Kerékpáros szaklapnak 1893 óta munkatársa.
Munkái:
1. Göcseji népdalok. K. gyűjteményéből. Kiadta Abafi Lajos. Budapest, 1876. (Magyar Könyvesház 29., 30.)
2. Korrajzok az első császárság korából. Irta Barboix Roger, francziából ford. Nagy-Kanizsa, 1877.
3. Utazásom Törökországban, a görög szigeteken és Szerbiában. U. ott, 1878.
4. Költeményei. Szombathely, 1882.
5. Verőfényes napok. Humoreszkek. U. ott, 1887.
Szerkesztette az Uj Nemzeti Naptárt 1877., 1878. és 1879. évekre Nagy-Kanizsán; 1886. decz. 12. szerkesztője lett a Dunántúl cz. függetlenségi és 48-as politikai hetilapnak és szerkesztette 1888. decz. 30-ig; 1889. megalapította a Vasvármegye czímű szabadelvű politikai s társadalmi hetilapot, melyet mai napig szerkeszt és kiad. Időközben szerkesztette a Volksfreund cz. politikai hetilapot 1887-88-ban; a Vasvármegye Berzsenyinek cz. Emlékkönyvet és a Dunántúl cz., naptárt 1887-ben Eisenburg cz. szabadelvű lapot indított meg Füredi Mór társaságában Szombathelyt.
Kiszlingstein Könyvészete.
Vasvármegye 340., 353. l.