állami főgymnasiumi tanár, szül. 1857. jún. 27. Nagy-Kőrösön (Pestm.), hol atyja szegény kántor volt; a gymnasium alsó osztályait Rimaszombatban, a felsőbbeket Jászberényben végezte. A pesti egyetemre iratkozott be; azonban 1875-ben atyja meghalt és sanyarú viszonyok közt élve, többször abba kellett hagynia tanulmányait, hogy vidéki nevelősködéssel fenntarthassa magát; végre 1880-ban Budapesten kényelmes nevelői álláshoz jutván, ismét az egyetemre került és buzgón a nyelvészetre adta magát, Budenz- és Simonyi előadásait előszeretettel hallgatta. 1880-ban Reich családi nevét Kőrösire változtatta. 1881-től tagja volt a tanárképző-intézet gyakorló iskolájának, hol különösen Kármán volt reá befolyással. 1883-ban tanári vizsgát tett a magyar és német irodalom és nyelvészetből. 1884-ben állami stipendiummal Olaszországba ment, hogy az olasz nyelvet elsajátítsa; ideje java részét Rómában töltötte s nyelvészeti ismereteit az olasz könyvtárakban is gyarapította. 1884. szept. óta a fiumei m. kir. állami főgymnasiumban mint a magyar nyelv és irodalom tanára van alkalmazva.
Elbeszélései, levelei s czikkei a Jászberényben (1872-1873. elbeszélések), Családi Körben (1879. elb.), Magyarország és a Nagyvilágban (1881. életkép), M. Salonban (1884. 64. sz. A római karneval), Budapesti Hirlapban (1884. Livornói levelek, 304. 336., 1885. 20., 61. sz. A magyar tengerparton, 74. sz. Olasz szomszédság, nyelvészeti tárcza 1887. 358. sz. A legjobb olasz encyclopédia Magyarországról), a Középiskolai Tanáregylet Közlönyében 1884-85. Az olasz gymnasialis lyceumok. Az olasz reál-iskolák 1893. Fiuméban egy magyar óra), a M. Nyelvőrben (1882-1885. A Nyelvőr népnyelvi adataiból, Élő meg elavult szóképzők, Fige, Torzsa, 1886. Egy eszelős német ötlete, Olasz kölcsönszók, Atila, Atilla, 1897. Olasz kölcsönszók, 1891. Kocsonya, Paczkáz, páczika, Marczona, Mordály-, mordány, 1892. Dug. rejt. Néhány ritkább szó, Kalóz, A helyesirás kérdéséhez, Atilla és könyvism., 1894. Rémerős), a M. Paedagogiában (1895. Olaszországi középiskolai reformmozgalmak), M. Tengerpartban (Zrinyi és Machiavelli, 1897. A harmadik faktor, A Berčič autonomiája, Kérdőjelek, Hazafias nevelés, Az uj rend), a Fiume és a magyar-horvát tengerpart), a Magyarország vármegyéi és városai, Bpest, 1897. cz. munkában: Ünnepi és temetkezési szokások Fiuméban, A közoktatás, Fiume irodalma, Fiume társadalma.
Munkái:
1. Grammatica teoretico-practica della lingua ungherese, scritta ad uso delle scuole et dello studio private. Parte I. La proposizione semplice. Bpest, 1891. (2. kiadás. U. ott, 1893.) Parte seconda: La proposizione composta. Edita dal r. ung. ministero del culto et della publica instruzione. Fiume, 1898. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1891., Budap. Szemle LXXIII. 1893., La Bilancia 1898. 314., La Voce del Popole 3314. sz.).
2. Adalékok Fiume néprajzához. Bpest, 1892. (Különnyomat az Ethnographiáéból.)
3. A magyar nyelvbeli olasz elemek. Fiume, 1892. (Különnyomat a fiumei áll. főgymnasium Értesítőjéből. Magyar és német szöveg. Ism. Egyet. Philol. Közlöny, Erdélyi Muzeum.)
Alapította Fest Aladárral a Magyar Tengerpart cz. hetilapot 1883. jan. 1. és szerkesztette 1897. végeig Fiuméban.
Kéziratban: Olasz-magyar és magyar-olasz nagy szótára.
M. Könyvészet 1892.
Fiume és a Magyar Horvát Tengerpart. (Magyarország vármegyéi és városai). Bpest, 1897. 136., 138. l. arcz, és önéletrajzi adatok.