országgyűlési képviselő, szül. 1824. decz. 19. Kecskeméten; itt és Pápán végezte tanulmányait és 1848-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten; részt vett a szabadságharczban mint hadbiró és vésztörvényszéki katonai elnök. A világosi fegyverletétel után a pesti ujépületben az osztrák cs. hadi törvényszék felségsértéséért kötél általi halálra, kegyelem útján hat évi várfogságra ítélte, melyből öt évet Csehországban a josefstadti várban töltött. Haza jutván Komáromban orgonista-kántor volt. 1861-ben Komárom város megválasztotta főjegyzőjévé, de a Schmerling-féle absolutismus kezdetével e hivatalától önként megvált és mint ügyvéd működött 1864-ig, a midőn a dunántúli ev. ref. egyházkerület a pápai ref. főiskola jogtanárává megválasztotta (okt. 19-én tartotta székfoglaló beszédét); mely állását 1875. júliustól a debreczenivel cserélte fel. 1881-től Debreczen város III. választókerületét képviselte az országgyűlésen szabadelvű programmal. Az igazságügyi bizottság elnöke volt. 1887-ben tanári állásáról lemondott. Meghalt 1895. máj. 20. Budapesten
Czikkei a M. Sajtóban (1857. 49. sz. Katona József ünnepe Kecskeméten febr. 27.) a Hölgyfutárban (1857. 157. sz. Komárom, júl. 7.), a Szépirodalmi Közlönyben (1858. II. 3. sz. Komárom, okt. 5.), Vasárnapi Ujságban (1858. 16. szám, Alakítsunk dalárdákat), a Budapesti Hirlapban (1859. 238-240. sz. Guizot emlékirataiból, francziából, mutatvány), a 1860. Anyai áldozat, elb.), a Sárospataki Füzetekben (VIII. 1864. Székfoglaló beszéde Pápán okt. 19.), a Családi Körben (1860. A thea), a Honban (1867. 206. sz. Pápa, aug. 3.), a Jogtudományi Közlönyben (1874. A papok büntetőjogi állásáról, a jogászgyűlés harmadik szakosztálya határozatairól, 1875. A büntető-törvénykönyvi javaslat, A bűnvádi eljárás alapelvei, 1880. A horvát-szlavon büntető-törvényjavaslat, Kihágási törvényünk 53. §-a), a Nemzetben (1882. 42. sz. A brüsseli nemzetközi békecongressus, 58. sz. Petőfi Budavár ostroma idején, 1888. 243., 246., 247., sz. Visszaemlékezés Világosra.)
Munkái:
1. Emléklapok a gróf Teleki-család történetéből. Több kútfő után. Komárom, 1860.
2. Büntető jogtan. Több kül- és belföldi források után jogtanuló ifjuságunk, biráink és ügyvédeink használatára. Pápa, 1872. Két kötet. (I. Bevezetés Az anyagi büntetőjog általános része és a különös rész első szakasza, II. Az anyagi büntetőjog különös részének vége.)
3. A magyar büntetőjog tankönyve. Az 1878. V. törvényczikkben foglalt magyar büntető-törvénykönyv alapján. (A Büntetőjogtan 2. teljesen átdolg. kiadása) I. kötet 12 füzet. Az anyagi büntetőjog általános része. Bpest, 1881.
4. Birálatok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről. Bpest, 1876. (Dárday Sándor és Schnierrer Aladárral.)
5. Az amerikai párbajról. A magyar jogászgyűlés állandó bizottsága felhívása folytán véleményül. Debreczen, 1878.
6. A vallásfelekezetek és lelkészekre vonatkozó magyar főleg büntető törvények magyarázata. U. ott, 1881. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.).
7. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883; XXV. t-cz. magyarázata. Bpest, 1883.
Országgyűlési beszédei az 1881-92. naplókban vannak.
Levelei Erdélyi Jánoshoz, Pápa 1862. júl. 2., okt. 20., 1864. decz. 16. az Erdélyi-Tárban, Erdélyi Pál birtokában.
M. Hirlap 1852. 759. sz. (Haditörvényszék itélet).
Sárospataki Füzetek 1864. 769. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Szabadelvűpárti Naptár 1885. 225. l. arczk.
Uj M. Athenás 243. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyülési Almanach. Budapest, 1892. 248. l.
Debreczeni Ellenőr 1895. 118. sz.
Vasárnapi Ujság 1895. 21. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1895. 137. sz.
Pallas Nagy Lexikona X. 997. l. (Tóth Lörincz).
Kiss Ernő, a Dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története. Pápa, 1896. 340. l. és gyászjelentés.