kegyestanítórendi főgymn. tanár, Kulhánek György r. kath. szabómester és Majszuch Mária ágost. evang. vallású szülők fia, szül. 1860. január 16. Selmeczbányán (Hontm.); atyja Boltizár József selmeczi prépost tanácsára taníttatta fiát, ki 1870-ben az ottani I. osztályú piarista gymnasiumba lépett. Anyjának 1872-ben történt elhunyta után, hogy atyján segítsen, a kereskedői pályára akart lépni, de Boltizár prépost tanácsára, ki a fiú iskolakönyveiről is gondoskodott, tovább folytatta tanulását. 1876. aug. 27. a kegyes-tanítórendbe lépett. Szorgalmasan tanulta a magyar s német nyelvet és irodalmat, a latinban és görögben is jártasságot szerzett. A váczi ujoncz-nevelőben eltöltött próbaév után, (hol olaszul kezdett tanulni), Kecskemétre küldetett, hol gymnasiumi tanulmányait 1879-ben fejezte be. 1879-81-ig Nyitrán theologiát végzett, egyszersmind megtanult francziául és angolul. Ez időben különösen Leopardival foglalkozott, kinek életéről és munkáiról terjedelmes tanulmányt küldött be a rend kormányához. 1881. jún. 26. letette az ünnepélyes fogadalmat és Budapestre helyeztetett, hogy az egyetemet látogassa. A nyelvek eredetéről ekkor írt tanulmányáért a rend jutalomban részesítette. Egyetemi tanuló korában fogott a spanyol nyelv tanulásához és egy német-spanyol nyelvtant fordított olaszra. 1882-ben Kulhánek családi nevét Kőrösire változtatta. 1883-ban letette az alapvizsgát és júl. 23. áldozópappá szenteltetett föl; szept. pedig a tanári pályára lépett Veszprémben, hol öt évig szaktárgyain kívül a német nyelvet és irodalmat, a bölcseletet és mellékesen a franczia s olasz nyelvet, valamint a gyorsirást is tanította. 1884-ben a szak- és 1885. a paedagogiai vizsgálat letételével megszerezte a tanári s 1891-ben a gyorsírási oklevelet is. 1888-ban Temesvárra s 1891-ben Budapestre helyeztetett át, hol jelenleg is működik. Spanyol műfordításaiért a szent István-társulat tudományos tagjává, 1899. ápr. 13. pedig a spanyol kir. akadémia külső tagjává választotta.
Czikkei, beszélyei s költeményei (nagyobbrészt fordítások) a következő lapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: a Veszprémi Közlöny (1886-87. ausztria, dél-németországi és svájczi utazása, 25 czikk, 1887-88. Életképek és jellemrajzok az észak-amerikai Egyesült-államokból, 78 czikk, költemények, 1887-1892. Longfellow, Felicia Hemans, Th. Hood, Enrico Castelnuovo, V. Hugo. A. Tennyson, R. Burns, Beranger, Edgar Poe, Th. Moore, Manzoni, Conte di Lara, G. Carcano, V. Ruiz Aguilera, John Lowe, Andrea Maffei, Vinc. Ramazzini költ., 1891-92. eredeti költ., Ünnepi óda a temesvári gymnasium 100 éves jubileumára, czikkek: 1891. Vénus légycsapója, husevő növény, 1892. Egységes középiskola, Fővárosi levelek Niger névvel és könyvism. 1. aláírással); a veszprémi gymnasium Értesítője (1888. A hegységek s általában a föld felszini változásainak keletkezése), a Délmagyarországi természettudományi Közlönyben (1889. A kiválasztás szervei az állatvilágban, 1891. Husevő növények). M. Nők Lapja (1891. A. Tennyson, Th. Hood költ.), M. Szemle (1892-93. Th. Hood, Longfellow, F. Coppée, Ventura Ruiz Aguilera költ. és Thomas Hood költészete), Budapesti Hirlap (1892. 1. sz. Uj évre, költ.), Fővárosi Lapok (1892-94. J. Zorilla, Acacio Caceres Pra., A. M. Dacarrete költ.), M. Állam (1892. 30. 124. 1835. 5. Velarde José P. és eredeti költ.), Kath. Szemle (1892-99. költ. Salvany, Ventura Ruiz Aguilera, D José Maria de Pereda költ., José Selgas elb.), Budapesti Szemle (1893. Eusebio Blasco költ.), Élet (1893-1984. Ramon de Compoamor és Blasco költ.,) Vasárnapi Ujság (1894. V. Ruiz Aguilera költ.), M. Figaro (1894. Quevedo, Juan Arolas költ.), Szépirodalmi Kert (1896. 51. sz. José Maria Heredia költ.). Rudolf Emlék-Album (1897. Manuel del Palacio költ.), Kalazantinum (1898. G. A. Becquer, D. Antonio Arnao, Palacio költ.).
Munkái:
1. A XIX. század spanyol költői. Bpest, 1893. (Különnyomat a budapesti piarista főgymnasium Értesítőjéből. Ism. M. Szemle 29. sz., M. Állam 146. sz.).
2. A spanyol költészet gyöngyei. Ford. és bevezetéssel ellátta. Ugyanott, 1895. (A már említetteken kívül: Marquis de Santillana, Garcisato de la Vega, Fray Luis de Leon, Santa Theresa de Jesus, Francisco de La Torre, Christobal Castillejo, Balthazar de Alcazar, Fern. de Herrera, Fr. de Rioja, Lope Felix de Vega Carpio, Luis de Gongora, Esteban Manuel de Villegas, Nic. Fern. de Moratin, Juan Menendez Valdes, Juan Bautista Arriaza, M. J. Quintana, Alb. Lista, Martinez de la Rosa, Angel de Saavedra, José Espronceda, Ventura de la Vega, José Zorilla, José Selgas, José P. Velasde, Nunez de Arce, Belmonte Müller, Juan Thomas y Salvany, Graciella, Esperanza Gallego y del Busto, Dolores Monerda de Maica, Mercedes de Vetilla; mexikói költők: Izabel Prieto Laudázuri, Manuel de Olaguibel, Francisco G. Cósmes, J. Rosas Moreno, délamerikaiak: J. Maria Heredia. Francisco E. Pardo. Juan A. Perez Bonalde, Esteban Echeverria, Juan J. Podoi. Ism. Vasárn. Ujság. 1894. 52. szám. Nemzet 1894. decz. 29., Bud. Szemle 1895.).
3. Földrajz a gymnasium I., II. osztályai számára. U. ott, 1895-1896. Két kötet, számos képpel. (2. jav. kiadás. Ugyanott, 1897-98. a 3. kiadás sajtó alatt.)
4. Isten a legjobb tanu. Don José Zorillától. Spanyolból ford. U. ott, 1896. (Verses legenda. Szent István-társulat Népies kiadványai 20.)
5. Az apja fia, Regény. Irta Don José M. de Pereda, spanyolból ford. U. ott, 1897. (Előbb az Alkotmány 8. sat. sz.).
6. Idill. Irta Gaspar Numez de Arce. Spanyolból ford. U. ott, 1899. (Elbeszélő költemény. Különny. a Kat. Szemléből.)
7. Természetrajz a gymnasiumok I-II. osztályai számára. (Sajtó alatt.)
Kéziratban, sajtó alá rendezve: Spanyol költői legendák és Világfi férj, vigj. Ventura de la Vegatól.
Takáts Sándor, A budapesti piarista collegium története, Bpest, 1895. 435. l.
M. Könyvészet 1895-97.
Rudolf Emlék-Album. Bpest, 1897. arczk.
Corvina 1898. 29. sz.
Reggeli Ujság 1899. 107. sz. és önéletrajzi adatok.