Kőrész Kelemen (családi nevén Christ),
ferenczrendi áldozópap, született 1821. szeptember 7-én Nagyszombatban.1840-ben a szent Ferencz-rendbe lépett és tanulmányait Pesten végezte. 1844-ben történt fölszenteltetése után több helyen működött mint tanár s hitszónok és végre könyvtárnok lett Szent-Lászlóegyházán. Meghalt 1891. nov. 10. Esztergomban.
Szentbeszédei vannak a Garay Alajos M. Egyházi Szónok cz. folyóiratában (1861-83.). Munkatársa volt a M. Egyházi Szónok, Szabad Egyház, Egyházi Lapok (1867-1868. A Királyhágón túl, 1868-1869. Csik-Somlyó), Havi Szemle (1869. Az egyházi szónoklatról), a M. Nyelvőr (1872. Szabadjon, 1873-74. A szenvedő igealak, A magyar nyelv az egyházi szószéken, Népetimologia, 1882. Szabad), Közoktatás (1886. Ó- és új magyarság, Ikes igeragozás, Nyelvkontárok, Szókölcsönzés, Magyar szó-e a keresztény? A da-, de-háború, 1888. Mi a tőröl metszett magyarság? Szómagyarosítás, A betűk egyszerűsítése, Valami magyar helyesírás-féle), a Kath. Reform cz. folyóiratoknak és az Esztergomnak.
Munkái:
1. Krisztus követése. Egyházi beszédekben. Pest, 1857.
2. Mária tisztelete. Egyházi beszédben. U. ott, 1858.
3. Nyelvészeti tanulmányok a szakjelekről. U. ott, 1859.
4. Nyelvészeti tanulmányok a mondatköltésről. U. ott, 1860.
5. Bölcseleti tanulmányok. A természet rendszere. U. ott, 1861.
6. Szent keresztuti intések. Esztergom, 1868.
7. Három szent beszéd az imádságról, melyet keresztjárás alkalmával mondott. U. ott, 1868.
8. A takarékosságról. Ugyanott, 1869. (Népiratok 4.).
Pauer, Joannes, Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 513. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Zelliger Alajos, Esztergomvármegyei írók. Budapest, 1888. 102. l.
Nemzet 1891. 313. szám.
Érsekujvár és Vidéke 1891. 47. sz.