főgymnasiumi igazgató, született 1840. deczember 10-én Kun-Félegyházán; a gymnasium két alsó osztályát szülővárosában, a többit a budapesti kegyesrendieknél végezte; a pesti egyetemen bölcseleti hallgató volt negyed-fél évig. 1864. nov.-től a bpesti kir. kath. főgymnasiumnál, utóbb a II. kerületi főreáliskolánál mint póttanár működött. 1865. febr. 22. a bajai főgymnasiumhoz a magyar irodalom és története helyettes tanárává neveztetett ki. 1867. jún. 2. a latin és görög nyelvből és irodalomból tett vizsgálat után magyar és német előadási nyelvre képesíttetett. Baján töltött kilenczedfélévi működése után a közoktatási kormány a budapesti kir. kath. főgymnasiumhoz helyezte át. 1881-től a budapesti VII. kerületi m. kir. állami gymnasium igazgatója volt és jelenleg az V. kerületi állami főgymnasiumban működik mint igazgató-tanár. Kitünt a tanítás szemléltető eszközeinek gyűjtésében, sőt ilyen eszközöket maga is készített; az iskolai turistaságnak egyik, úttörője, mint ilyen tanítványaival hazánkban és Olaszországban több utazást tett.
Czikkei a Riedl Szende szerk. Kritikai Lapokban. (1863. könyvism.), a Heti Szemlében (1870. Az írás eredete és fejlődéséről), a bajai gymnasium Értesítőjében (1870. Az olympi istencsalád alakulásai), az Országos Tanáregylet Közlönyének (1873-74. szerkesztője volt, később is munkatársa, 1886. Magunkról magunknak, a latin és görög classicusok kiadásainak használatáról), a budapesti V. kerületi kir. kath. főgymnasium Értesítőjében (1874. M. Tullius Cicero és levelei); a budapesti VII. kerületi állami főgymnasium Értesítőjében (1882. Az iskola alapításának és első éves történetének vázlata); az Egyet. Philol. Közlönybe és más lapokba (Középpárt, Nemzeti Hirlap, 1848. A Hon, Ellenőr, Nemzet stb.) írt tanügyi és ismeretterjesztő czikket; a M. Nyelvtörténeti Szótárnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. A görög irodalom története. Pest, 1873. (Ism. Uj M. Sion.)
2. M. T. Cicero válogatott levelei. Magyarázta. Budapest, 1874. (4. jav. kiadás. Bpest, 1896. Görög és latin remekírók gyűjteménye 35.)
3. M. T. Cicero két beszédje: Pro Sexto Roscio Amerino és De imperio Ca. Pompei. Magyarázta. U. ott, 1875. (Ujabb kiadása 1899 ugyanott Pro Archia poeta czímű beszéddel megtoldva.)
4. Magyar-latin és latin-magyar kéi szótár. U. ott, 1881-82. Két rész. (Holub Mátyással együtt. I. 2. kiadás. II. 3. jav. k. U. ott, 1894. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1895.)
5. M. Tullii Ciceronis in L. Sergium Catilinam orationes quatour. Magyarázta. U. ott, 1882. (Jeles írók iskolai Tára XVIII.)
6. Tanügyünk és a középiskolai Törvényjavaslat. U. ott, 1882.
7. M. Tullii Ciceronis De Officiis libri tres. Magyarázta. U. ott, 1887. (Görög és latin classicusok gyűjteménye.)
8. Praeparatio Cicero beszédjeihez Catilina ellen. I. füzet. Cat. I. II. 1-6. fej. U. ott, 1891. (Latin Praeparatiók XI.)
9. A görög irodalomtörténet synchronistikus táblája. U. ott, 1898.
Szerkesztette a Kritikai Szemlét 1878-ban Budapesten, melyből azonban csak három füzet jelent meg, és a Középiskolai könyvek Tára 1891-93.
Figyelő IV. 319. l.
A budapesti kath. főgymnasium Értesítője 1883. 11. l.
Petrik Könyvészete.
Egyet. Philol. Közlöny 1887. 1143. l.
M. Könyvészet 1887., 1891., 1893-1894., 1896-97.
Kiszlingstein Könyvészete és önéletrajzi adatok.