bölcseleti és orvosdoktor, erdélyi származású, a sárospataki s gyulafehérvári iskolákban tanult és 1665. márcz. 9. a franekerai egyetemre iratkozott be; 1666-ban Leidenben folytatta tanulmányait, a hol egyéb tudományok mellett az orvosiakat is elsajátítván, orvosdoktorrá lett. Hazájába visszatérve, egy ideig a sárospataki iskolában volt tanár; azután Apafi Mihály fejedelem udvari orvosa lett, kinek díjlevele szerint (mely az erdélyi muzeumegylet kézirattárában van) működése 1673. máj. 13. kezdődött és évi fizetése 200 frt., buzája 30 köböl, ruházatjára tíz sing gránátposztó, egy rókahát bőr bélés két évre, három pár csizma, bor 80 urna (à 10 liter), verő disznaja kettő, mikor az udvarnál volt, ebédje, vacsorája kijárt; évenként 200 tyukja, kétszáz káposztafő, olvasztott fagygyú 36 font, «gyertyát nem adok, egy köböl köles, három véka árpakása p. a., halat mikor vagyon napjában egyszer, nekünk sem lévén mindenkor egyaránt», abrakpénz egy évre 6 frt, a fa télen egy hétre két, nyárra egy szekérrel.
Munkái:
1. Disputatio Philosophica De Cometis. Qvam... Sub Praesidio ... Johannis de Raei ... Publicè ventilandam proponit ... Auth. R. Ad diem 22., 23. Jun. ... Lugduni Batavorum, 1666.
2. Dispuatio Medica Inauguralis, Continens Positiones varias per universam Medicinam. Qvam, Praeside ... Johannis Cocceji ... Publico ...examini subjicit ... Die 16. Julii ... U. ott, 1668.
Weszprémi, Succinta Medicorum Biographia III. 178. l.
Történelmi Tár 1886. 795. l.
Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár III. 1. rész 725., 757. l.