ág. ev. lelkész, született 1807. szept. Barcza-Ujfaluban (Brassóm.), hol atyja lelkész volt; iskoláit a brassói ev. szász gymnasiumban kezdette, a soproni lyceumban folytatta s a bécsi theologián végezte; honnét 1830-ban tért haza. 1836-ig nevelősködött két előkelő nemes székely családnál és 1837-ben a brassói ág. ev. szász consistorium által mint első magyar nyelvtanár alkalmaztatott a polgári iskolában és a gymnasiumban 200 pengő forint évi fizetéssel, mely akkor nagy összeg volt a szász tanárokéhoz képest, kik 75 forinttal kezdték első működésüket. 1838-ban alapította az Erdélyi Hirlapot; azonban az előfizetési pénzek alig fedezték a nyomtatási költségeket 1838 végén szemfájás és betegeskedése miatt visszalépett a szerkesztéstől. 1849. decz. 21. édes atyja helyébe választá a barcza-ujfalusi egyházközség lelkészének. Sok évig volt a barczasági magyar tanítótestület elnöke s a barczasági ág ev. consistoriumnak tagja. 1875-ben nyugalomba lépett. Meghalt 1876. deczember 19-én Brassóban.
Munkája: Aranygyártó falu. Ford. (Zschokke Henrik után). Brassó, 1845. (Polgári és pórkönyvtár. Erkölcsi népnevelést és anyagi jólétet eszközlő irományok 1.)
Szerkesztette az Erdélyi Hirlap politikai s vegyes tartalmú hetilapot és melléklapját, a Mulattató kellemes és hasznos időtöltésre rendelt folyóiratot 1838-ban Brassóban (mind a kettőt egész éven át.)
Levele Toldy Ferenczhez, Brassó, 1838. jan. 18. (melyben cserepéldányban kéri az Athenaeumot és Figyelmezőt, többi közt ezen szavakkal «csak egyezség, közértelem segítheti elő a nemzeti ügyeket» Pesti Hirlap 1883. 188. sz.
Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 1886. 96., 161. l.
Petrik Bibliogr. II. 125., III. 892. l. és fiának Köpe Sándornak szives közlése.