ev. ref. lelkész, szül. 1809. nov. 30. Debeczenben (Biharmegye); iskoláit, a német nyelv kedvéért Kassán töltött rövid időn kívül, szülővárosában végezte, hol azután a collegiumban köztanitó volt. Félévig tartó külföldi útjából hazatérve, 1836. máj. káplán, nov. 12. pedig lelkész lett Debreczenben. A szabadságharcz alatt mint buzdító szónok szavaival lelkesítte az ifjakat, de ott volt az aradi táborozásban is. Hazafias beszédei miatt 1849. aug. 7. elfogták és nov. 30. kötéláltali halálra ítélték; ítéletét azonban 20 évi várfogságra módosították. Fogságából 1856. ápr. 6. kiszabadult ugyan, de lelkész és tanári állást tilos volt elfoglalnia s ennélfogva előbb mint a debreczeni főiskola és egyházközség számvevője, 1859 tavaszától mint a püspöki iroda vezetője működött. 1863. karczagi lelkésszé s még ez évben heves-nagykunsági esperessé választották, míg 1871. júl. újra Debreczenbe ment lelkésznek. Többször volt konventi tag és rövid ideig egyházkerületi tanácsbiró. 1886-ban ülték meg ötven éves lelkészi jubileumát. Jeles szónok és erélyes egyházkormányzó volt. Meghalt 1895. febr. 4. Debreczenben.
Latin és magyar költeménye a Carmina Josepho e com. Teleki (Debrecini, 1828.), a Pallas Debrecina (u. ott, 1828.), Carmina honoribus Joannis Rétsey (u. ott, 1829.) és a Lant (u. ott, 1832-34.) cz. munkákban; czikkei az Athenaeumban (1841. Realismus, Moses kora, A thugok ismertetése), a Pesti Naplóban (1856. 363-367. sz. Machiavelliről Macaulay nézetei), az Egyházi könyvtárban (1858. Az apostoli kor története és jelleme, Az apostoli korszak vértanui, A keresztyén egyház élete a három első században), a Hölgyfutárban (1860. Lord Byronról, Macaulay után angolból), a Debreczeni Emlényben (1860. Néhány szó lord Byronról), a Sárospataki Füzetekben (IV. 1860. Milton, Macaulay által jellemezve, V. 1861. A nagy filozóf Verulami Bacon, Macaulay által jellemezve), a Csokonai Albumban (1861. Angol nemzeti dal, angolból); egyházi beszédei az Egyházi beszédek. (Pest. 1841.) és Fördős, Papi dolgozatok gyászesetekre (XI., XIII. Kecskemét, 1864. 1867.) cz. gyűjteményekben.
Munkái:
1. Az életében és halálában mind magára, mind gyermekeire nézve Istenben bizó keresztyén asszony erkölcsi képe, lerajzolva egy halotti elmélkedésben, melyet néhai Németújfalusi Simonffi Eszter asszonynak ... Kis Orbán István ur hitvesének utolsó tisztességtételére készített s a debreczeni h. v. kis templomban 1837. február 17. elmondott. Debreczen, 1837.
2. A közönséges tanító erkölcsi szempontból tekintve világi életében s tanítványai közt. Halotti elmélkedés, melyet Madarász Dobrossy János urnak utolsó tisztességére készített és 1839. ápr. 27. elmondott. U. ott, 1839.
3. Emlékbeszéd nemes Miskolczy István hideg tetemei felett. Tartotta Micskén 1841. őszelő 15. U. ott, 1841.
4. Gyászemlék, melyet dicső emlékezetű József cs. k. főherczeg Magyarország félszázados nádora ő fenségének a losonczi helv. hitv. ev. gyülekezet részéről 1847. febr. 21. tartott végtisztelete szomorú ünnepén állita. Pest, 1847.
5. Ünnepi és vasárnapi beszédek. U. ott, 1851.
6. A női lelkület vallásos ihletettségtől áthatva. Néhai Lipcsey Mária, tek. Lipcsey Gáborné asszony gyásztisztessége alkalmával készített és elmondott 1864. febr. 26. Debreczen, 1864.
7. A keresztyén vallás vigasztalása a koporsó mellett. Halotti elmélkedés Kenéz Mihály temetése alkalmával. Pest, 1864.
Levele Tompa Mihályhoz, Karczag, 1868. febr. 28. (Ország Világ 1892. 32. sz.)
M. Hirlap 1849. 24. sz. (Haditörvényszéki itélet. 1
Fővárosi Lapok 1871. 68. sz. (Höke Lajos), 1881. 147. sz. (Hiador),
Vasárnapi Ujság 1871. 51. szám, arczk., 1886. 47. sz. arczk., 1895. 6. sz. (Nekr.)
Új M. Athenás 242. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Prot. Egyh. és Isk. Lap 1886. 46., 47. sz. (Jubileuma).
Budapesti Hirlap 1886. 316. sz., 1895. 35. sz.
Könyves Tóth Kálmán, Az a régi palást. (K. Tóth Mihály 1886-ban tartott ötvenéves lelkészi jubileumára. Költ.)
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor. Strigonii, 1887. 753. h.
Prot. Képes Naptár 1888. arczk.
Debreczen 1895. 25. sz. (Visszaemlékezések K. Tóth Kálmántól).
Debreczeni Ellenőr 1895. 29. szám.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára II. 292. l. és gyászjelentés