Kezdőlap

Könyöki (Ellenbogen) József,

főreáliskolai tanár, szül. 1829. febr. 19. Mocsán, (Komáromm.), hol atyja (a csémi pusztán) hg. primási tiszttartó volt; (felső-magyarországi családból származott, mely a kassai postát donatióként bírta); atyja halála után 1833-ban Pozsonyba ment öreganyjához, a ki nevelte; a gymnasiumot és philosophiát a róm. kath. Lippay-féle ösztöndíj élvezete mellett ott végezte. A rajzolásra nagy hajlandósága volt; első oktatója Krams városi rajztanár volt, majd Bernhofer festőhez járt, kitől a képirás elemeit elsajátította; később Ehringer arczképfestő tanítványa lett. 1846-ban Bécsben a műegyetemre iratkozott be; egyszersmind ellátogatott a festőakadémiába. 1849-től négy és fél évig előbb mint kadét majd mint tiszt Olaszországban az osztrák hadseregben szolgált s résztvett Velencze megszállásában is; de a katonaságot hamar megunta s 1853-ban lemondott hadnagyi rangjáról. Ezután 15 hónapig Firenzében gróf Tolomeinél nevelősködött. Itt folytatta a Velenczében és Paduában megkezdett festészeti tanulmányait és Giovanni Baptista Gori firenczi festő tanítványa lett; huzamosabb ideig tartózkodott Palermóban és Messinában. De családi körülményei haza szólították. 1855. márcziustól 1861. júniusig Nagyszombatban Du Fodon Didier asszony magán nevelőintézetében tanított és az ottani urbéri törvényszék irodatisztje volt. 1861. szept. 12. óta volt a pozsonyi állami főreáliskolában a szabadkézi rajz tanára, az ottani városi múzeum őre s a pozsonymegyei régészeti társulat előadója, s 1875-től a pozsonyi akadémián a régiségtudom. magántanára. Ellenbogen családi nevét 1869-en változtatta Könyökire. 1897-ben nyugalomba vonult. A műemlékek országos bizottságának levelező-tagja, a műemlékek bécsi központi bizottságának conservatora, a magyar országos műipari muzeum igazgató-tanácsának tagja; az őskori és embertani nemzetközi congressus 1880-ban Lissabonban levelező tagjának választotta. A kormány megbizásából restaurálta Trencsén megyében a pominóczi kápolnát s a pozsonyi középkori városház két szobáját; a kapu fölötti művészi erkélyt is ő ujította meg. Egyik legjelesebb műve, a góth stilű Miatyánk cz. műlap, Manz György regensburgi kiadónál jelent meg fényes kiállításban. A kormány megbizásából a műemlékek országos bizottsága számára lerajzolta és lefestette a középkori templomokat és várakat (Pozsony, Nyitra, Trencsén, Turócz, Bars, Hont, Zólyom, Nógrád várakat, továbbá Pozsony, Sopron, Komárom, Győr, Vas, Fehér, Zala és Veszprém megyék templomait és várait, összesen száz műemléklap). Becses gyűjtemény az a 26 műlap, melyeken az esztergomi hg. primás és a pozsonyi káptalan könyvtárának misekönyveit s incunabulum-rajzait ismerteti. Az 1862. londoni világkiállításon dicséretet nyert rajzaival, 1873. a bécsi kiállításon kitüntetési oklevelet, az 1885. budapesti országos kiállításon bronzérmet nyert. 1871. és 1873-ban a kormány kiküldte Németországba a középkori művészet további tanulmányozására.

Czikkei a Pressburger Zeitungban (1867. 4., 9., 1874. 180. sz. Die Restaurirung des Pressburger Krönungs-Domes, 1874. 101. sz. Einfluss der Handelskammern, Museen und Ausstellungen auf die Gewerbe, 231. sz. Kunstgewerbliche Ausstellung in München, 1879. 38. sz. Real-oder Gewerbeschule, 189. sz. Die Polichromie der öffentlichen Statuen u. Brunnen in der Periode der Renaissance), az Archaeologiai Értesítőben (1869. Initiálisok, 1870-72. Archaeologiai levelek), az Archaeologiai Közleményekben (1870-71. Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptómegyében tett régészeti kirándulásra), a pozsonyi főreáliskola Programmjában (1870-1871.) Einiges über die der Steinperiode augehörigen Funde in Ungarn, különnyomatban is, 1880. Nagy Lajos halálozási szobája Nagyszombatban), a Pulszky-Albumban (1885. A középkori várakról), a Művészi Iparban (1889. A holicsi edények jegyei.)

Munkái:

1. Sik-alakok mértani és diszítési szabadkézrajzi előkészítésül a szabadkézrajzhoz. Pozsony, 1864. 32 táblával. (Ellenbogen József névvel, Nigris Justussal együtt.)

2. Zur Erinnerung an die feierliche Consecration des neue errichteten Hochaltars im restaurirten Sanctuarium des Krönungs-Domes zu Pressburg. U. ott, 1867. (Ellenbogen J. névvel.)

3. Kleiner Wegweiser Pressburgs und seiner Umgebung, mit einer Karte von Pressburg. U. ott, 1873.

4. A színek alkalmazása a női kézimunkáknál. U. ott, 1875.

5. A pozsonyvárosi régiségtár rövid ismertetése. U. ott, 1877.

Magyarország nyugati határának védrendszere cz. művét 1885-ben a nemzetközi archaeologiai kongressus adta ki.

Századok 1867. 315. l.

Néptanítók Lapja 1871. 769. l.

Szinnyei Könyvészete 150. l.

Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 185. l.

Fővárosi Lapok 1892. 52. sz. (Prém József).

A pozsonyi m. kir. állami főreáliskola Értesítője. Pozsony, 1895. 109. l. (Antolik Károly.)

Századunk Névváltoztatásai 138. l. és önéletrajzi adatok.