bölcseleti doktor és országos chemiai intézeti vegyész; szül 1856. decz. 16. Pozsonyban, hol atyja K. József főreáliskolai tanár volt. Vegyészi szakkiképzését a müncheni polytechnikai főiskolán nerte el, a hol a műszaki vegyészi oklevelet 1877-ben kapta. Ezután még két évig maradt külföldön, tudományos munkálatokkal foglalkozva; a tübingeni egyetemen a szigorlatok letétele után 1879-ben bölcseletdoktori oklevelet nyert. Tanulmányainak befejeztével beutazta Német- és Olaszországot, a hol minden nevezetesebb chemiai laboratoriumban megfordult. 1881-ben mint gyári vegyész vállalt állást egy csehországi gyárban; később a hazai gyárakban is működött; 1888 óta pedig az országos chemiai intézet vegyésze.
Czikkei a következő hirlapokban és folyóiratokban: Pressburger Zeitung (1877. Ein probates Conservirungsmittel für den Haushalt, 1878. Eisenbahnschlipper aus Glas); Deutsche Seifensieder Zeitung (1888. Das Erdwachs); Mittheilungen der Central-Commission für Erhaltung der Baudenkmale (1888. Bronzeringe aus Elbe Teinitz); Antiqua (1859. Versammlung deutscher Anthropologen zu Wien, 1891. Der Fund von Gyermel); Archaeol. Értesítő (1890. Zalatnai leletek, 1893. A szamosudvarhelyi őstelepről, 1892. Selypi leletek Nógrádm., 1897. A rékási sirlelet); Köztelek (1891. Répatrágyázási kisérletek Dániában 1888-90-ben, Nitrogentrágyázási kisérletek. A fäcalanyagok kiküszöbölése és értékesítése, A poseni kisérleti állomáson 1890-ben teljesített korpavizsgálatok eredményeiről, 1892. A műtrágyagyártásról, Az idei tavaszi trágyázáshoz használt műtrágyák minőségéről, Czukorgyári hulladéklúg mint trágya, Szárított szeszgyári moslék, A denevérguanóról, A műtrágyák mintavételéről, A galambguanóról, Ammoniaksók közvetlen felvételéről bizonyos növények által, Közönséges dohányfajok mesterséges nemesítése, A lupinus, vadgesztenye és makk értékesítése mint emberi tápszer, A konzervált vegetabiliumok réztartalmáról, Galyakkal való takarmányozás, Winkelmann nézetei a takarmányban foglalt zsír hatásáról, Präcipitált foszforsavas mész etetésének hatása a tej hamujának összetételére, Gyümölcs és gyökereknek mésszel való konzerválása, A tápszerek konzerválása, A műtrágyakeverésről, Kali- és ammonphosphat-trágyasókról, 1893. Emészthető protein a szárított szeszmoslékban, A Thomas-salakról, A superphosphátról, Az u. n. concentrált szarvasmarhatrágya értékéről, Ártalmasok-e a rézoldattal permetezett szőlők az egészségre, A foszforsavas káli, Az állati ürülékek alkalmával képződő és veszendőbe menő ammoniakról, A takarmányok hamisításáról, A Németországban forgalomba hozott ujabb trágyaszerekről, Az ugynevezett koleraelőidézők elpusztításának legalkalmasabb módja, A Thomas-salakról, Mily veszélyek erednek beteg állatoktól származó tej élvezetéből? Mely trágyák hinthetők el egymással keverve s melyek csak külön-külön?, A chilisalétrom tartalomjótállásának kérdéséhez, 1894. Az angol trágya- és takarmánytörvény, Állati trágya légenyének assimilalhatósága, Czukorrépa termelési kisérletek eredménye, A szederfa-levelek és galyak takarmányértékéről, 1895. A vásárolható trágyaszerek vizsgálatának szükségességéről, A talaj víztartalma tartós szárazság után, 1896. Savakkal itatott tőzegalom, Szekérkenőcs-készítés és könyvism., 1897. Műtrágyázási kisérletek napraforgóval, Nélkülözhetetlenek-e a légenysavas sók a kulturnövények fejlődésénél?, 1898. Ammonsó-e vagy chilisalétrom?); Zeitung f. Nahrungsmittel-Untersuchung u. Hygiene (1893. Künstlich gefärbte Teigwaren, Macedonisches Bier, Über Buterfälschung durch Zusatz fremden Fettes, Über ungarische Sandweine, 1894. Sind die mit Kupfervitriol besprengten Trauben gesundheitschädlich?); Österr. landw. Wochenblatt (1893. Ein Beitrag zur Pflege des Stallmistes, Einfluss des Alters auf die Keimfähigkeit der Samen, Über die Herstellung und Zusammensetzung des bosn. Trappistenkäses, Über die aus ungarischen Brennereien stammende getrocknete Getreideschlempe, Über den Anbau von Sandwicke mit Winterroggen als Grünfutergemenge, Über getrocknete Diffusionsrückstände, 1894. Über den Nährstoffgehalt von Maulbeerlaub und Reissig, 1895. Über nasse und getrocknete Diffusionsrücktsände, Über Reisstroh-Sauerfuter, Kainit- u. Thomasschlackendüngung, Der Stickstoffgehalt des Chilisalpeters, Übelstände bei der Handhabung des Chilisalpeters, 1896. Das Ergebniss der neuesten Düngungsversuche Paul Wagners, Thomasmehl als Kopfdünger, Der Salpeterconsum Europas im J. 1895., 1896. Fäcaldüngerfabrication in Ungarn, 1897. Thomasschlacke als Frühjahrsdünger, Düngung mit Rohphosphat, Über den Hauskericht als Dünger, Sonnenblumen-Düngungsversuche, 1898. Erzielung befriedigender Kartoffelernten, Untersuchung über eine Nebenwirkung der Stickstoffdüngesalze), Bpester landw. Presse (1895. In welchem Düngemittelkaufen wirden Stickstoff am billigsten? Über Melassefuter, Über das Mengenverhältniss der in Ungarn zur Anwendung kommenden Stickstoff- und Phosphorsäuredünger, Neuer Desinfectionsapparat, Hohenheimer Samenritzmaschine, Die Salpeterindustrie in Tarapaca, Die Walz'sche Egge, Torffstreuclosetts, Mais als Pferdefuter, Untersuchung über eine Nebenwirkung der Stickstoffdüngesalze, Der Raps, Futterzerkleinerungs-Vorrichtungen, Director Import von Chilisalpeter, Milchwirthschaftliche Geräthe, Stickstoffdüngung der Rübenpflanze, Pferdestiefel zum Fussschutz und Fussverband, Horizontale Oelpresse, Zur Errichtung einer Ackerbauschule in Sommerein, Zerlagbare Vieh-Selbsttränke, Krehann und Vidras, Patent Gummi Pferdehufpuffen, Sauggefäss für Geflügel, Wie viel Chilisalpeter soll man dem Acker geben und wann muss das geschehen?, Howards Strohbinder, Futtergefäss für Geflügel); Ungarische Weinzeitung (1895. Die Frühjahrsdüngung der Rebe, Verwerthung der Weintrester, Die Wirkung des Gypses beim Weine. Die Wirkung des Kupfers auf die Rebe); M. Czukoripar (1895. A chilisalétrom légenytartalmáról, 1898. Répatrágyázási kisérletek táptalajon, Czukorrépa trágyázási kisérletek eredményeiről); Ungar. Zuckerindustrie (1896. Zur Düngung der Zuckerrübe, 1898. Die neuesten Erfahrungen über Zuckerrübenbau); Szőlő- és Borgazdasági Lapok (1896. Europa chilisalétromfogyasztása 1895-ben, Tőzeg-phosphorsav, 1897. Egyetmást a homoki szőlők trágyázásáról, A műtrágyák mintavételéről, Árubeli komposzttrágyáról, A szükséges trágyamennyiség kiszámításáról); Borászati Lapok (1897. Thomas-salak megfér-e más műtrágyával? 1898., Ajánlatos-e a kénsavas ammoniak és a kainit együttes alkalmazása?; A szőlő trágyázásáról, 1899. Zöldtakarmány és földkeverék jó szőlőtrágya-e?, Szárított marhatárgya hogyan válik be a szőlőben?), Kisérletügyi Közlemények (1898. Vizsgálatok a nitrogéntrágyasók egy mellékhatásáról), Magyar Gazdák Lapja (1899. Kifizeti-e magát az intensiv trágyázás a mezőgazdasági termények mai ára mellett?)
Munkái:
1. Untersuchung des Methyleugenols. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der Doctorwürde in Tübingen. Pressburg, 1879.
2. Über die Chemie der Theerfarben. U. ott, 1880. (Különnyomat a Verhandlungen des Vereines für Natur- u. Heilkundeból. Előadás.)
3. Über Ozokerit. U. ott, 1881. (Különny. ugyanabból. Előadás.)
4. A műtrágyázás. Bécs, 1890.
5. A superphosphatról. Bpest, 1891.
6. Über getrocknete Getriedeschlempe. U. ott, 1894. (2. kiadás. U. ott, 1896.)
7. A chilisalétrom jelentősége a kertgazdaságban. U. ott, 1894. (Fordítás).
8. Mikor és mennyi chilisalétrommal trágyázzuk a szántóföldet. U. ott, 1894. (Fordítás.)
9. Szőlőtrágyázási kisérletek Liebfrauenthalban. U. ott, 1895. (Fordítás.)
10. A komló műtrágyázása. U. ott, 1897.
11. Die Kunstdüngung des hopfens. U. ott, 1897.
Kéziratban: A botesti római kori temető, Über die Producte der Einwirkung von Bluusäuere auf Bittermandelöhl, A komló termelése, Árubeli keveréktrágyáról, A szőlő okszerű trágyázása.
Önéletrajzi adatok.