állami főreáliskolai tanár, 1850. június 23. Hodoson (Vasm.) hol szülei, kik ősrégi nemes családból származtak, földbirtokosok voltak. K. középiskolai tanulmányait a kőszegi és szombathelyi gymnasiumban végezte; azután a szombathelyi seminariumban három évi theologiai tanfolyamot hallgatott. Lényeges fordulópontot képezett életére azon körülmény, hogy 1872 nyarán Budenz József, Szarvas Gábor és Berczik Árpád, a m. tudom. akadémia megbizásából a vasmegyei Őrségben nyelvészeti adatokat gyűjtvén, vele ott találkoztak és K. ekkor maga is a M. Nyelvőr munkásai közé állott; eleinte az őrségi tájszólás adatait gyűjtögette, utóbb pedig ez anyagot feldolgozta. 1875-78-ig a budapesti egyetem bölcseleti hallgatója volt. 1879-ben tanári vizsgálatot tett a magyar és franczia nyelvből és irodalomból, 1886-ban pedig alapvizsgálatot a német nyelvből és irodalomból. Mint tanár működött Szentgyörgyön (Pozsonym.), Budapesten, Nagyváradon, Székesfejérvárott, a hol a kereskedelmi akadémián két évig a magyar, franczia s olasz nyelvet tanította. Innét a beregszászi állami reáliskolához ment tanárnak; ezen intézetnek pedig gymnasiummá történt átalakítása után az ungvári állami reáliskolához helyeztetett át, hol jelenleg is működik.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1877. Meg, megy, Ivni, garaboncza, Zuppa, essőruha, 1878. Természetrajzi szók, Az őrségi tájszólás, 1879. Kemény János önéletirása, Különösebb összetételek Faludi Nemes asszonyából, 1880. Adatok az igekötők használatához, 1882. Közmondások Decsi János Adagiáiból, 1883-85. A névragok és névutók használata); a pozsony-szentgyörgyi gymnasium Értesítője (1880. Arany János Toldijának stilusbeli sajátságai), a budapesti VIII. ker. főreáliskola Értesítőjében (1881. A franczia nyelv hatása a XVIII. században, 1884. A franczia nyelv története), a Budenz-Albumban (1884. Az ó-ő végű igenév a régi magyar nyelvben), a Budapesti Szemlében (1881. Seherr Thoss Arthur gróf emlékezései, németből magyarra ford.), a Szabadságban (Nagyvárad, 1892. jún. 27. Szent László, óda), a Herkulesben (1893. okt. Karikajáték Őrségben), a Nemzetben (1893. szept. 14. Gyermekjátékok, népsport), a székesfejérvári kereskedelmi akadémia Értesítőjében (1893. Latin-franczia nyelvtörténeti adatok), a beregszászi állami reáliskola Értesítőjében (1895. A magyar helyesírás a középiskolában, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1896., 1898. A magyar helyesirás akadályai). A 80-as évek elején munkatársa volt a M. Államnak, melyben olasz és franczia lapokból kivonatokat közölt; 1892-93-ban a Fejérmegyei Közlönynek; megindította az Ujságolvasók Kalauzát (Székesfejérvár, 1894); 1895-98-ban munkatársa volt a Beregnek. A Magyar nyelvtörténeti Szótár számára feldolgozott 341 régi magyar nyelvemléket.
Munkái:
1. Magyar-német és német-magyar zsebszótár. Iskolai és magán használatra. Bécs és Budapest, 1890. (2. bőv. és jav. kiadás. U. ott, 1894. Egy kiadás 10,000 példányban. Ism. Irodalomtört. Közlemények 1891.)
2. Franczia-magyar és magyar-franczia zsebszótár. Nagyvárad, 1891. (Ism. Budapesti Hirlap 287., 204. sz. Ludovica Académia Közlönyé, Egyet. Philol. Közlöny 1892. 421. 1.)
3. Két szótár kritika. U. ott, 1891. (I. Ballagi szótára. II. Könnye szótára. III. Fordítói bírálat.)
4. Idegen-magyar zsebszótár. Székesfehérvár, 1895.
5. Betürendes segédkönyv a magyar helyesíráshoz. Beregszász, 1898.
Nevét Könnye Nándornak is írta.
M. Könyvészet 1889., 1891., 1894-95.
A beregszászi állami reáliskola Értesítője 1895. és öccsének Könye Bélának szives közlése.