Kozma Ferencz (kézdi-szentléleki),
állami tanítóképző-intézeti igazgató, kir. tanácsos, a m. tudom. akadémia levelező tagja, K. Mihály unitárius lelkész és író dédunokája és K. Gergely író unokája, szül. 1844. febr. 17. Csekefalván (Udvarhelym.), hol atyja unitárius lelkész volt; tanulmányait a székely-kereszturi s kolozsvári unitárius gymnasiumban 1863-ban végezte. 1867-ben papi szigorlatot tett és Kolozsvárt egy évig helyettesítette a szabadságolt első papot Ferencz Józsefet; azután államsegély mellett külföldre ment, hol Jenában (1867-68) két, Heidelbergben és Zürichben (1868-1869) egy-egy félévet töltött az egyetemen bölcseleti s paedagogiai tanulmányokkal; előszeretettel hallgatta Fischer Kuno és Fortlage előadásait. Beutazta Németországot és Svájczot, utóbbit gyalog. Hazatérvén a székely-kereszturi unitárius gymnasiumhoz választatott tanárnak, hol 1869-70-ben a német és görög nyelvet tanította. 1870. aug. 1. br. Eötvös József kinevezte az ugyanott szervezett állami tanító-képzőhöz tanárnak és itt a magyar irodalmat, történelmet és földrajzot tanította. 1873. november 10-én ugyanazon intézet igzgatója lett és 1886-ig paedagogiát tanított, mikor szeptember 9-én Kolozsvármegye tanfelügyelője lett. 1880. május 20-án a magyar tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1894-ben kir. tanácsosi czímet kapott. Székely-Kereszturon 1873-ban szervezte a népbankot. Tagja az erdélyi irodalmi társaságnak és több közművelődési és jótékony intézetnek; felügyelő gondnoka a kolozsvári unitárius főgymnasiumnak.
Czikkei a Korunk Tárczája cz. melléklapban (1865. Szent Imrétől Vajda-Hunyadig), a Sárospataki Füzetekben (1868. Az egyház és a franczia forradalom. Hase K. után), a Keresztény Magvetőben (1868. Protestáns theologiai és egyházi törekvések, Jena, A népiskola, 1883. Megnyitó és bezáró beszéd a székely-kereszturi unitárius gymnasium jóltevőinek bezáró ünnepélyén, 1887. Közoktatásunk állapota, 1888. Gymnasiumi oktatásunk és a túlterhelés, 1891. Az unitarizmus nevelési rendszerünkben, 1897. Bucsúszó Brassai sírjánál és több kisebb czikk az évfolyamokban), a Kolozsvári Reményben (1871. Költemények eredetiek és ford. Henry Kirke White, Felician Hamans és Moore Tamás után), a székely művelődési és közgazdasági egyesület Évkönyvében (II. 1877. Udvarhelymegye közoktatás- és közművelődésügyi állapota), a Figyelőben (II. 1877. Döbrentei Gábor levelezése Kozma Gergelylyel), a M. Polgárban (XIV. 118-120. sz. Iparunk, 1882. A szegény karácsonyfájánál, 1898. 173. szám, Isten és lélek könyvism.), a Székelyegyleti Képes Naptárban (1883. A komlómívelés), a Nemzetben (1883. 269. sz. A saazi komlóegylet 50 éves jubileumáról tudósítás, 1896. 82. sz. Nemzeti nevelés), a Család és Iskolában (1887. Kolozsmegye népnevelésügyi állapota, 1887-88. Kolozsvár elemi oktatásügye, 1888. Kolozsmegye népnevelésügye, Egy kántor, a kitől a tanítók példát vehetnek, Az iskolatakarékpénztárak, Gönczy Pál jubileuma, Visszapillantás az 1887-88. tanévi közvizsgálatokra, A szemcsés köthártyalob és az iskola, Trefort Ágoston halála alkalmából részvétirat családjához, Gróf Csáky Albin minisztrhez üdvözlő irat, 1889. Tanfelügyelői jelentés Kolozsmegye és Kolozsvár népoktatásügyi állapotáról, Rudolf trónörökös haláláról részvétirat, A siketnémák, Beszéd a m. n. zsombori Emkeiskola megnyitó ünnepélyén, 1890. Visszapillantás 1889-re, Tanfelügyelői jelentés, Kolozsvár sz. kir. város népoktatásügyének állapota, Az egyetemes tanítógyűlés, Az emlékező tehetség, 1891. Kisdedóvóképezde Kolozsvárott, 1892. Ujévi üdvözlet, Kovácsy Antal, A tanitói nyugdíjtörvény végrehajtása, 1893. Életkép, Készüljünk a millenniumra, 1894. Szünidei feladatok, 1895. A jövő, 1896. Olvasmányaink, Beszéd a tanitóképezde ünnepélyén, 1898. A kötelesség, A mi világunkból, paedagogiai felolvasás); az Erdélyi Hirdóban, (1888. 27., 28. sz. A vallásos nevelésről); az Unitárius Közlönyben (1888. A népnevelés, A felnőttek oktatása); a Kolozsvárban (1888. 173-175. sz. Levelek a Mezőségről: 1. Topographia, 2. Ethnographia, 3. Kultura és kisebb közlemények, 1889. Zürichi emlék, székfoglaló az erdélyi irodalmi társaság máj. ülésén, A székelyek, 273. sz. Beszéd a kolozsvári orthodox-izraelita iskola megnyitásánál, 1891. 93-96. sz. Tanügyi levelek Kolozsvár polgármesteréhez, Amicus névvel, 1892. 258. sz. A kolozsvári szinház történetéhez, 1895. 28., 29., 97. sz. Kolozsvári iskolaügyek), az Ellenzékben (1888. 207. sz. Beszéd a k.-sebesi Emke-iskola megnyitó ünnepélyén), a Néptanítók Lapjában (1890. Képek a tanító-világból, Az iskolai nevelés aesthetikai oldala, Fénelon álnévvel), a M. Tanitóképzőben (1890. A tanitóképezdébe való felvétel és a felvételi vizsgálatok), a Vasárnapi Ujságban (1893. Teck herczeg és szülői életéből, 1897. Petőfi szobra és honvéd-emlék a segesvári csatatéren.)
Munkái:
1. A kolozsvári collegium ifjusága olvasó- és irodalmi körének múltja. Kolozsvár, 1867.
2. A székely-kereszturi paedagogiai körnek a magyar országgyűléshez intézett felirata az 1868. XXXVIII. törvényczikk módosítása tárgyában. Székely-Udvarhely, 1873.
3. Temetési alapigék.. összeszedegette Kozma Mihály. Bővítette és sajtó alá rendezte Kozma M. életiratával. Kolozsvár, 1875.
4. Vezérfonal az elemi rajztanításban. Az általuk készített fali táblák használatához. U. ott, 1875. (Felméri Mózessel együtt.)
5. A székely-kereszturi m. kir. állami tanitóképezde II. Értesítvénye az 1871-76. kezdetéig terjedő négy évről. Székely-Udvarhely, 1875.
6. Deák Ferencz emléke. Az Udvarhelyszék alvidéke által 1876. febr. 7. Székely-Keresztúron rendezett polgári gyászünnepélyen. Irta és elmondta... U. ott, 1876.
7. Kozma Gergely unitárius pap és esperes életirata. Függelékül Razinczy Ferencz levelei s egy birálata Kozma Gergelyhez. Kolozsvár, 1876.
8. A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota. A székely mívelődési és közgazdasági egylet általezer forint pályadíjjal jutalmazott munka. Bpest, 1879. (Ism. P. Napló 160. szám).
9. Mythologiai elemek a székely népköltészet és népéletben, székfoglaló 1882. máj. 8. U. ott, 1882. (Értek. a tört. tud. kör. X. 6.)
10. Emlékbeszéd Fabritius Károly lev. tag fölött. Bpest, 1883. (Emlékbeszédek I. 8.)
11. Jelentés a saazi komló-kiállításról a földmívelési ministerhez. U. ott, 1883. (Különny. a Közgazdasági Értesítőből.)
12. A tanitási anyag megkülömböztetésére szolgáló elvek az osztott és osztatlan népiskolákban. U. ott, 1883. (Többekkel együtt.)
13. Minő szemléltetési eszközök szükségesek a történelmi tanításhoz és azok mily módon állítandók elő? U. ott, 1883.
14. A székely-kereszturi állami tanitóképezde III. Értesitvénye. Székely-Udvarhely, 1885.
15. A lelkészi hivatás jelentősége. Felolvasás a millenniumi unitárius nemzetközi konferenczián Budapesten. Bpest, 1896. (Az ünnepélyről kiadott füzetben magyarul és angolul.)
16. Beszéd Brassai Sámuel sírjánál. Kolozsvár, 1897. jún. 27. (A többi beszéddel együtt.)
17. Emlékbeszéd Brassai Sámuel fölött az erdélyi irod. társaság díszülésén 1898. jan. 30. U. ott. (Sajtó alá rendezett tanulmány Brassai kritikai és aesthetikai munkásságáról.)
Az erdélyrészi m. közművelődési egyesület által kiadott Magyar nemzeti Olvasókönyv (1894) egyik szerkesztője.
Kéziratban: Magyar mesterműszók, a m. tudom. akadémia megbizásából a székelyföldi iparműhelyekben gyűjtve, a nyelvtudom. bizottsághoz 1883. jan. 7. beküldve, ívrét 54 lap; levelei Pesty Frigyeshez, Székely-Keresztúr, 1881. márczius 27., okt. 22., 1882. máczius 5. (a m. n. múzeum kézirati osztályában.)
Sándor János, Székely-kereszturi unitárius gymnasium története. 1896. 134. l. és önéletrajzi adatok.