polgári fiúiskolai tanár, K. Ferencz kapornaki kisbirtokos és Szabó Katalin fia, szül. 1853. febr. 12. Nagy-Kanizsán (Zalam.), hol a kath. főgymnasiumban tanult. Érettségi vizsga után ugyanott volt egyéves önkéntes; azután folytatta tanulmányait a budapesti egyetemen, mindenkor tanítgatva és nevelősködve tartván fenn magát. Résztvett a boszniai occupatióban is. Mint okleveles középiskolai tanár 1885-ben a főváros szolgálatába állott, hol jelenleg polgáriskolai tanár.
Czikkei a Zalában (1874. költ., 1882. Róma ethnographiai viszonyai az ó-korban, Keresztes hadjáratok okai és követelményei); a Balaton és Vidékében (1875. költemények és sociologiai vezérczikkek Bushalmy álnévvel); a Korunk cz. szépirodalmi lapban (megindította a Házasság a sirban cz. két kötetes regényét, több költeményt és vezérczikket is írt a lapba); a Herkó Páternek 1895 óta állandó munkatársa, saját neve, Cybebe és K. J. jegy alatt vezérverseket ír a lapba; a M. Állam, a M. Néplap és a Kath. Tanügy czímű lapokba is írt.
Munkái:
1. Hóvirágok. Költeményfüzet Gebelsberger-Markovics rendszerű gyorsírás. Bpest, 1882.
2. A Gabelsberger rendszerű gyorsirás új módszerű gyakorlati tankönyve. Az ifjúság számára írta és autografálta. I. rész. Alapfokú gyorsírás. U. ott, 1885.
3. Magyar nyelvtan katekizmus alakjában. Vagyis a közép- és polgári iskolák I. és II. osztályának magyar nyelvi tananyaga kérdések és feleletekben feloldozva. Nagy-Kanizsa, 1891.
4. Rendszeres magyar nyelvtan. U. ott, 1893. (3. kiadás 1894. u. ott. Ism. M. Nyelvőr 1893. 552. l. Egyet. Philol. Közlöny 1894.)
Szerkesztette a Gyorsírók Lapját 1884-85-ig a Gabelsberger-Markovics rendszere szerint Budapesten.
Magyar Könyvészet 1891., 1893., 1896-97.
Gopcsa László, A magyar gyorsírás története. Bpest, 1893. 104., 106. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.