gazdasági tanintézeti igazgató, szül. 1859. nov. 22. Tasnád-Szántón (Szilágym.), hol atyja K. Sándor, gróf Mikó Imre jószágigazgatója volt; középiskolai tanulmányai után a budapesti m. kir. állatorvosi akadémiát, majd az 1883-84. tanévben a magyar-óvári gazdasági akadémiát végezte. Állatorvosi szaktanulmányai befejezése után külföldön tanulmányutat tett és visszatérve 1881-ben vesztegintézeti segéddé nvezték ki és a földmivelésügyi m. kir. miniszerium állategészségügyi osztályába osztották be. 1884-ben állami állatorvos lett Sopronban. 1885-ben a kassai m. kir. gazdasági tanintézet állattenyésztési tanszékének rendes tanárává, 1895. pedig ugyanezen intézet igazagtó-tanárává nevezték ki.
Czikkei a kassai állatvédőegyesület Évkönyveiben (1888. A hasznos madarak és azok védelméről, 1890. Adatok a ló eredete és történetéről); a kassai m. kir. gazdasági tanintézet Évkönyveiben (1889. Kisérletek egy új fertőtlenítő szerrel, Kuhlandi tehenészetünk, 1891. A réti széna és értéke befolyó körülmnyek, A legegyszerűbb zöldtakarmány-eltartási mód, 1892. Takarmányozási kisérletek a közönséges módon és a Mandl-féle eljárással készült moslékkal, 1893. Etetési kisérletek malaczokkal, 1897. Micsoda befolyással van a mosléketetés a tejre); a Gazdasági Mezőgazdában (1889. A kassai gazdasági tanintézet, Védhetjük-e betegségek ellen állatainkat gyógyszerekkel?, A Blunt-féle takarmányprés, Egy mintagazdaság Erdélyben, Egynémely mesterséges takarmány hamisítása, A szarvasmarha hizlalása, 1892. Modern állattenyésztők, Hol és mikor oltsunk lépfene ellen?, Védő oltások lépfene és orbáncz ellen); a Gazdasági Lapokban (1889. A ragadós száj- és körömfájás); a Mezőgazdasági Szemlében (1891. Szarvsmarhatenyésztésünk fejlődésének akadályai, 1895. Milyen husu sertést tenyészszünk?, 1896. A sovány tej értékesítése sertéssel, 1898. Hogy tehetnők sertéstnyésztésünket jövedelmezőbbé?), a Köztelekben (1895. Depecoratio, 1898. Magyarország sertéstenyésztésének jövője) sat., a Magyarország vármegyéi és városai cz. monographia I. kötetében Abauj-Torna vármegye és Kassa, Budapest, 1896. (Abauj-Tornavármegye mezőgazdasága); a Torontálmegyei gazdasági egyesület Értesítőjének és a Háztartásnak is munkatársa.
Munkái:
1. Tanulmány a kefirről, különös tekintettel annak eredete és története, készítési módja és összetétle, élettani és gyógytani jelentőségée. Kassa, 1888.
2. A hasznos madarak és azok védelméről. U. ott, 1888.
3. A ló és annak tenyésztése. Kézikönyv lótenyésztők, lókedvelők, állatorvosok és mezőgazdák számára. U. ott, 1888-89. 531 ábrával és Magyarország lótenyésztési térképével. Négy füzet. (Monostory Károlylyal együtt. 2. jav. kiadás. U. ott, 1892.)
4. A sertés, annak tenyésztése és hizlalása. Kézikönyvül sertéstenyésztők, hizlalók, mezőgazdák és állatorvosok számára. Számos ábrával és fénynyom. mellékletekkel. U. ott, 1889-1890. Nyolcz füzet. (Monostory Károlylya.)
5. Adatok a ló eredete és történetéről. U. ott, 1890.
6. Takarmányozástan. Kézikönyv gazdák, gazdasági akadémiai hallgatók használatára. U. ott, 1893.
7. Házi állataink takarmányozása. Kolozsvár, 1893. (Az erdélyi gazdasági egylet könyvkiadó-vállalata. VII. évf. 2. füzet.)
8. Sertéstenyésztéstan. Kézikönyv gazdasági tanintézeti hallgatók, sertéstenyésztők, mezőgazdák és állatorvosok részére. Kassa, 1899. Szövegbe nyomott 45 ábrával.
Szerkesztette a Magyar-Óvárról Kassára áthelyezett Gyakorlati Mezőgazda cz. gazdasági hetilapot 1886-94-ig; a Falusi Gazda Naptárát, 1889-92-ig, a Gyakorlati Mezőgazda Zsebnaptárát 1892-94-ig és a kassai m. kir. gazdasági tanintézet Értesítőjét és Évkönyvét 1895 óta.
M. Könyvészet 1888-90., 1892-93.
Pallas Nagy Lexikona X. 852. l. (Balás Árpád).
Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896. Magyar-Óvár, 1897. 227. l.
Corvina 1899. 3. sz.