unitárius főgymnasiumi tanár, szül. 1820-ban Tordán; ugyanott az unitáriusok öt osztályú gymnasiumában megkezdett tanulását Kolozsvárt, ugyancsak az unitáriusok főgymnasiumában 1840-ben végezte; 1842 őszén Pálfi János költségén (olyan feltétellel, hogy onnan visszajövén, fiának nevelője legyen), a berlini egyetemre ment. Egy évi künlétel után hozzáfogott a házi nevelőséghez; a családdal minden telet Kolozsvárt tölött; a német, franzia s angolnyelv ismerete mellett a külföldi irodalmat tanulmányozta. 1852-ben az unitárius egyházi főtanács meghivására a tanári pályára három évre ideiglenes minőségben vállalkozott és 1856-ban, nevelői kötelezettsége teljesen bevégződvén, végleges minőségben alkalmaztatott a latin nyelv és irodalom tanszékére; egyszesmind a Finaly Henrik szerkesztésében 1858-ben megjelent latin-magyar szótár dolgozásában is részt vett. K. figyelmét első helyen az elemi vagy népnevelésre fordította, másodsorban a gymnasium volt működésének tere. Élete és működése irányát a Brassai hatása szabta meg. K. az Organisations Entwurf alatt kezdette meg tanárkodását és annak minden előnyét és hátrányát átélte, s midőn a 60-as évekkel a nemzeties nevelés újból előtérbe lépett, ott volt a felsőbb oktatás napszámosai között és bár az idegen befolyást teljességgel nem szerette, mégis azt mondotta, hogy a mi jó, azt meg kell tartani, még ha az Entwurf hagyománya volna is. Felszólalt 1870-ben, midőn a gymnasiumot úgy akarták módosítani, hogy az adjon alkalmat a reális tárgyakkal való behatóbb megismerkedésre. K. e törekvést úgy vélte keresztülvihetőnek, hogy az alsó osztályban kezdjék a magyart tanítani, a másodikban a németet és csak a harmadikban a latint és hogy a gymnasiumok felső osztályai mellett állíttassanak fel felsőbb reáliskolák. Ugyancsak a reális irányú áramlatnak tulajdonítja a sokszor hangoztatott túlterhelést is. A szóbeli érettségi vizsga helyet elegendőnek és fontosabbnak tartja az írásbeli vizsgát kellő komolysággal és megfelelő terjedelemben. Meghalt 1892. jan. 6. Kolozsvárt.
Költeménye a Remény zsebkönyvben (Kolozsvár, 1839.)
Czikkei a Kolozsvári Hetilapban (1854. gyermekirodalmiak), a Keresztény Magvetőben (melynek alapításától fogva egyik legszorglmasabb munkatársa volt, I. 1861. Iskoláinkról, III. 1867. Tévedésünk a népnevelés ügyében, Az Erdélyben létező ker. vallások jogai, összeállítva a hazai törvények alapján, IV. 1868. Népiskoláinkról, V. 1870. A gymnasium, VI. 1871. A gymnasiumok új tanterve, VII. 1872. Mikó Lőrincz élete, VIII. 1873. Korunk gondolkodása és a régi hit és vallás közti meghasonlás Bellows után, IX. 1874. Az 1877. évi egyházi főtanács 7. sz. határozata), a Kolozsvári nagy Naptárban (1862. A kolozsvári jótékony nőegylet), a Néptanítók Lapjában (1874. Vegyes iskolák, közvetlen felügyelet, 1890. Ethika az iskolában), az Unitárius Közlönyben (1889. A népiskolai nevelés új jellege); sok czikket írt még a Kolozsvári Természetbarátba, Magyar Polgárba, Ellenzékbe s a Család és Iskolába.
Munkái:
1. Magyar olvasókönyv, elemi és reál-(polgár-)tanodák, gymnasiumok és magánnövendékek használatára. Az oktatás és lélektan mai igényei szerint szigorúan korhoz alkalmazva (Gáspár Jánossal együtt). I. folyam. I. kötet. Mindkét nemű elemi és néptanodák alsó, vagyis 1. és 2. osztályainak. Kolozsvár, 1848. (2. kiadás 1853., 3. k. 1856., 7. k. 1871. u. ott). II. kötet. Mindkét nemű elemi és néptanodák felső, vagyis 3. és 4. osztályainak. U. ott, 1853. (6. k. 1870. u. ott). II. folyam. I. kötet. Algymnasiumok I. és II. s a reáltanodák megfelelő párhuzamos osztályainak. U. ott, 1859. (2. tetemesen változtatott kiadás, 4. k. 1874. u. ott.) II. kötet. A gymnasiumok III. és IV. osztályainak. U. ott, 1867. és 1877.
2. A kis tanuló első könyve. Elemi iskolák számára kiadta az erdélyi unitáriusok egyházi főtanácsa. Egy táblával. Kolozsvár, 1854. (Névtelenül.)
3. Képek a természetből, felserdült növendékek számára. Vagner Ármin után ford. U. ott. 1863.
4. A föld egyes észeinek földirati ismertetése. Brassai Sámuel kézirataiból újabb adatok szerint kiadta. 2. kiadás. U. ott, 1866.
5. Értekezés a takarékosságról képezdei növendekek előtt. Francziából. U. ott, 1875.
Társszerkesztője volt a Keresztény Magvetőnek 1870-73-ban Kolozsvárt.
Szinnyei Könyvészete 808.
Kiss Áron, A magyar népiskolai tanítás örténete. Bpest, 1881. 343. l.
Paedagogiai Plutarch, Pozsony, 1886. III. 25-34. l. kőnyom. arczk. (Boros György).
Petrik Bibliogr. I. 861., III. 583. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Unitárius Kis Közlöny 1892. 2. sz. (Brassai).
Néptanítók Lapja 1892. 46. sz. (Nekr.) és gyászjelentés.