szerb költő, szül. 1770-ben Iregen (Szerémm.); foglalkozására nézve könyvkötő volt, hajlamai azonban irodalmi törekvéseket keltettek benne. Leginkább Zimonyban élt, még 1830-ban is. Halálát 1832-re teszik.
Irt egy tankölteményt és legendákat szláv és szerb szentekről. Hirét azonban hőskölteményekkel alapította meg, melyeknek tárgyát a történelem és a korabeli események szolgáltatták. Költeményei, jóllehet tartalomra és formára nézve igen jelentéktelenek, mégis nagy népszerűségnek örvendettek. Egyszerű s népies nyelven írt, nem pedig az akkor divatozó tudákos, az egyházi szlávval kevert szerb nyelven.
Munkái:
1. Pjesn o slučajnom vozmuščeniji v Serbiji, priključivšesja pri koncje 1803. goda, istoričeski provedana i u stihove složena. Buda, 1804 (Ének az 1803. szerb szabadságharczról. 2. kiadás. U. ott, 1806. 3. k. Belgrád, 1832.)
2. Stihi o povedeniji i namjěreniji serbskago velikago knjaza Lazara provit turskogo opolčenija. U. ott, 1804. (Versek Lázár fejedelemről, viselkedéséről, a török haderő hatalmáról és a rigómezei ütközet 1389. 2. kiadás 1805., 5. k., 1834., 6. k. 1843. U. ott, 7. k. 1856. Pancsova.)
3. Judith mečem Olofernu glavu u êsknuvši, tjem Judeju osvobodivši v kratcje stihovno spisana. Buda, 1808. (Judith Holofernes fejét levágta s ezzel Izraelt megszabadított. Költemény.)
4. Proljetie čelovječeszkago vieka, Naravoučitelyni nastavnik, Ugyanott, 1809. (Az emberi élet tavasza. Erkölcsi oktatás. I. rész. Költ.)
5. Pjesnoslovka iliti provjest o narodu slavenskom, iz knjige Kačiča izvedena, po obrazu, vkusu i glagolu szerbskomu ustrojena. Buda, 1818. (A szlovén nép története, Kácsics könyve alapján szerb izléssel és szerbül átdolgozva. Költ.)
6. Vjenecz bezsmertne slave serbskih prosvetitelyem ot Hieronyma Kirilla i Metodia do sv. Save... 1818? (Koszorú a szerb szentek halhatatlan dicsőségének Hieronymustól kezdve szent Szávája.)
7. Vjenac cjelomudrija i spomen cuvstvitelne i črezvicajne ljubovi Adelaide alpijske pastirke. Buda, 1828. (Koszorú a szüzességnek és Adelaida az alpesi pásztorleány szerelmének emlékezete. Költ.)
Šafařik, Geschicte der Serbischen Literatur. Prag, 1865. 333., 392., 395-397. l.
Novokovics, St., Istorija srpske knjizevnosti, Bpest, 1871.
Pypin-Spasovič, Geschicte der slavischen Literatur, aus dem russischen übertragen von Traugott Pech. Leipzig, 1880. I. 277-78. l.
Baloghy István, A m. kir. nyomda termékeinek Czimjegyzéke 1777-1877. Bpest, 1882. 214., 215., 218., 221. l.
Pallas Nagy Lexikona X. 846. l. (Bojnicsics Iván) és Popovics Iván tanár szives közlése.