városi számfejtő, szül. 1846. ápr. 26. Alsó-Szuhán (Gömörm.); a gymnasiumot Sárospatakon végezte; ugyanott hallgatta a theologiai tanfolyamot is, de ezt abba hagyva, elment Selmeczre, hol a bányász-akadémiára iratkozott be. Azonban költséges volta miatt kényszerülve volt ez a tanfolyamot is félbeszakítani s visszakerült Sárospatakra. Innét kiment Görgőre (Abaúj-Tornam.) akadémiai tanítónak, hol a szokásos három év helyett csupán harmadfelet töltött ki, nem lévén czélja ezen a pályán maradni. Az iskolai életbe azonban visszamenni már nem akarván, a tisztviselői pályára lépett s jelenleg városi számfejtő Kassán. Az ott 1894-ben létesült Irodalmi Társaságnak jegyzője s választmányi tagja volt; úgyszintén választmányi tagja volt a Kassai Írók és Hirlapírók Otthonának is. Az ezen két irodalmi egyesületből 1898. február elején alakult Kazinczy-körnek pénztárnoka s a szintén ez év végén alakult Kassai Nemzeti Szövetségnek főjegyzője lett.
Első verse 1866-ban a Fővárosi Lapokban jelent meg; később a Ballagi Mór szerk. Prot Egyházi és Isk. Lapban és Igazmondóban több czikke; a Keresztyén Családba írt néhány költeményt; a Csikvári Jáko által szerk. M. Tisztviselőnek (jelenleg Állami Tisztviselők Lapja) évek óta rendes munkatáras. Azonban irodalmi működésének java része Kassára esik. Az itt megjelent lapokba: Abauj-Kassai Közlöny, Felvidéki Közlöny (1889. 87. sz. Emlékezés Tompa Mihályról), Kassai Szemle, Kassa és Vidéke, Felföld és Minerva (folyóirat), Pannónia, igen sok czikket, könyvismertetést és költeményt írt. De mindenek felett a Kassai Szemléből Felsőmagyarországgá átalakult politikai napilapnál, melynek belső munkatársa, fejt ki állandó irodalmi tevékenységet. Ír a lapba vezérczikkeket, gyakran verset, 1895. október 1-től minden hét vasárnapjára mintegy másféléven keresztül egy-egy verses krónikát Heti krónika cz. Klió álnévvel. Írt ezenkívül költeményeket és czikkeket a Rozsnyói Hiradóba (1889. 3. sz. Hatvani őrnagy), a Gömör-Kishontba (1890. 52. sz. Tompa Mihály), a Zemplénbe több költeményt. A fővárosi lapok közül leginkább a Szana Tamás által szerkesztett Fővárosi Lapokba (1893. A kassai irodalmi társaság sat.) dolgozott s ugyan-e lapban jelent meg A fellah czímű verse is. A Hét szintén közölt tőle verset. 1892-ben Mátyás király emlékezete cz. ódájával a Kisfaludy-társaság pályázatán 200 frtnyi díjat nyert.
Munkája: Költemények. Kassa, 1893. (Ism. Főv. Lapok 88., Nemzet 168., Budapesti Hirlap 144., Vasárnapi Ujság 18. sz.)
Szerkesztette többekkel együtt 1887-ben a Kassai Almanachot; szekesztette és kiadta Justh Bélával és Sárosi Árpáddal a Vidéki költők Albumát (Kassa, 1896.) 1898 végén Karácsonyi Album cz. alatt adott ki Ladányi Bélával és Sárosi Árpáddal egy irodalmi füzetet.
Most rendezi sajtó alá költeményeinek II. kötetét Újabb költemények cz. alatt.
M. Könyvészet 1893.
Magyarország vármegyéi és városai I. Abauj-Torna vármegye és Kassa. Budapet, 1896. 100., 101., 191. l. arczk.
Állami Tisztviselők Lapja 1897. 4. sz. arczk. és önéletrajzi adatok.