Kovács Zoltán (sepsi-szentgyörgyi és szemerjai),
hirlapíró, a Pallas Nagy Lexikonának segédszerkesztője, fia K. Ignácznak, ki a szabadságharcz kitörése előtt a nagy-enyedi ev. ref. kollgéiumban tanító, 1848-49-ben honvéd főhadnagy, később hevesmegyei tekintélyes birtokos, anyai ágon atyafiságban volt Tompa Mihálylyal, és bártfai Szabó Jolánnak (szül. 1846. ápr. 12. Erken, Hevesm., meghalt 1892. szept. 28. Budapesten, költői lélek volt és maga is verselgetett). K. szül. 1863. márcz. 16. Erken (Hevesm.); szülői háznál gondos nevelésben részesült és atyja a fő gondolat a nyelvek tanulására fektette. Középiskolai tanulmányait a soproni Csöndes-féle nevelőintézetben; később, minthogy atyja minden vagyonát elvesztette, a Ferencz császár-féle 315 forintos ösztöndíjjal a nagyváradi főreáliskolában 1881-ben VII. osztályt végezte, a hol különösen Endrődi Sándor magyar irodalmi előadásai voltak rá nagy hatással. 1879-80-ban sürűn jeletek meg versei s egyéb dolgozatai a fővárosi, de különösen a nagyváradi lapokban. 1882-ben Budapestre jött, hogy tanulmányait befejezze, azonban kenyér után kellett néznie. Hajlama az írói pályára vonzotta s még ugyanazon évben a Radó Antal szerkesztette Magyar Ujság, e lap megszünte után pedig 1880. okt. a félhivatalos Magyar Táviradi Iroda s Országgyűlési Értesítő munkatársa lett. 1886. nov. 1-től 1888. jan. 31-ig Bodányi Mór főszerkesztő mellett a Budapesti Ujság politikai napilap felelős szerkesztője volt; a lap számára több regényt fordított névtelenül és egy eredeti regényt (Aranyos Ilka) írt szintén névtelenül. 1888. febr. 1. visszatért a M. Távirati Irodához. 1893. szept. óa a Pallas Nagy Lexikonának segédszerkesztője.
Majdnem valamennyi fővárosi lapban jelentek meg különféle dolgozatai s versei (a humorisztikus versek Rimkovács álnév alatt, főkép a Bolond Istókban, Urambátyámban, Mihaszna András Naptárában sat.). A 90-es évek elején a Fenyvessy Ferencz alapította Magyar Ujság számára több regényt és elbeszélést fordított névtelenül.
Munkái:
1. Convay Hugh, A tenger szülöttje. Regény, Bpest, 1892.
2. Habberton, John. Lelkem kicsikém! Víg regény. U. ott, 1892. (2. képes kiadás. U. ott, 1893.)
3. Knut Hamsun, Az éhség. Regény, U. ott 1892.
4. Poe E., Elbeszélések. U. ott, 1892.
5. Soulié, Az arany. U. ott, 1893. Három kötet. (Ezen regényeket mind névtelenül fordította s előbb a Magyar Ujságban jelentek meg.)
6. A három király. Ugyanott, 1896. (Verses elbeszélés. Jó könyvek).
Jelenleg két nagyobb költői munkán dolgozik, az egyik a Salamon Prédikátor könyvének verses átdolgozása, Vanitatum vanitas cz., a melyből eddig a következő versek jelentek meg. I. Hiábavalósága az emberi bölcseségnek (Budapesti Hirlap 1896. 64. sz., Radó Antal, Költők Albuma. Jelenkor 1896., és Beksics Gusztávné Aurórája 1898.); II. Hiábavalósága a földi gyönyörűségnek (Pesti Napló 1896. 98. sz.); III. A bölcseknek és bolondoknak egy azon végzetjek (Pesti Napló 1896. karácsonyi száma); IV. E földi dolgoknak ő czéltalanságok (Aurora 1898.); a másik a hún-magyar mondakör verses feldolgozása, a melyből az első rész: Ménrót király, Papp Henrik illustratiójával az Uj Idők 1897. 24. számában jelent meg.
M. Könyvészet 1892. és önéletrajzi adatok.