orvosdoktor, kir. tanácsos, a m. tudom. akadémia levelező s a Kisfaludy-társaság rendes tagja, homeopatha gyakorló orvos, K. Ferencz megyei főmérnök, uradalmi inspector, író és Eőry Julianna fia, szül. 1808. júl. 1. (P. Thewresk József szerint jún. 29.) Déghen (Veszprémm.); tehetséges fiú a pápai ev. ref. collegiumban kezdé tanulói pályáját, egy évet töltve Pozsonyban a német nyelv végett, hol 1824-ben dr. Malatides elnöklete alatt magyar társaságot alakított. 1827 őszén a pesti egyetemre ment, hol mint orvosnövendék csakhamar emgismerkedett az írói körökkel, Karats Ferenczczel, Takács Éva írónővel, Kisfaludy Károlylyal, Vörösmartyval, Bajzával, Fáyval és az Aurora kör egyéb tagjaival, Kazinczyval is megismertette Szalay László. Már ekkor kisérletet tett az irodalmi pályán és Kisfaludy Károly hatása alatt írta sziműveit s beszélyeit; víg temperamentuma, egészséges magyaros humora, a vidéki középosztály kitünő ismerete neki is erős oldalai voltak és nem utánzás, hanem írói egyéniségének rokonsága csatolta Kisfaludy Károly irányához. 1824-ben írta Egy füst alatt kétlakodalom cz. első vígjátékát, mely azonban se szinpadra nem került, se nyomtatásban meg nem jelent. 1833-ban orvosdoktori oklevelet nyert. 1834-ben beutazta Németország egy részét erlinig és Köthenig; Berlinben töb időt töltött és megismerkedett Hahnemannal, a homeopathiai gyógymód nagymesterével; ő is ezen elveket fogadta el és visszatérve, 1835-ben, a fővárosba átköltözött jeles homeopatha Bokody helyett Győrött lett gyakorló s később tiszteletbeli megyei főorvos. Orvosi elfoglaltsága mellett sem hagyott fel a szépirodalommal. A kiváló tehetségű s nagy munkásságú írót a m. tudom. akadémia 1833. nov. 15. levelező tagjának választotta. (Néhány évvel később rendes tagnak is megválasztották, azonban erről, Csathó Pálnak egy hirlapi czikke miatt, lemondott). 1836. nov. 12. a Kisfaludy-társaság alapító tagja lett és 1837-ben a társaság rendes tagjai közé sorozta. 1835-től fogva, csekély kivétellel, folyvást Győrött tartózkodott, hol csakhamar az élénk város társadalmi életének egyik szellemi központja lett. Humorisztikus ötletei, kedélyes társalgása, szikrázó és csattanós felköszöntései általánosan ismertek és kedveltek voltak. 1847-ben átvette a német Vaterland szerkesztését és magyarra változtatta át a lapot; így lett Győrött az első magyar hirlapnak, a Hazánknak alapítója; munkatársai voltak Petőfi, Arany, Lisznyai, Szász Károly, Szelestey sat. Ő volt 1847-ben a győri olvasó egyesület első megalakítóinak egyike; ő keltette létre a győri ének- és zeneegyesületet, melynek elnöke volt; a szinügynek egyik legbuzgóbb pártfogója, istápolyója, a magyar szinészetet pártoló egyesületnek egyik alapítója, a szinügyi bizottmánynak buzgó tagja. A szabadságharcz után rövid ideig ő is fogva volt a karmeliták kolostorában, de betegei kikönyörögték. 1877. decz. 8-án ülték meg Győrött 50 éves írói jubileumát; a m. tudom. akadémia részéről Xantus János, a Kisfaludy-társaságtól Beőthy Zsolt, a Petőfi-társaságtól Szana Tamás, az írók és művészek társasága részéről Komócsy József és más helyi társaságok s egyletek üdvözölték; este a szinházban díszelőadás volt: az 1827-ben írt Magának akart, másnak kért és legutóbb Propter certum quoniam cz. vígjátékait adták elő. Mint férj és hat gyermek atyja boldog családi életet élt, azonban igen szeretett egyetlen fiának, K. Ödönnek 1865-ben történt halála mélyen megszomorította. De erőt vett szomorúságán és végperczéig betegeinek és a közügynek élt. Meghalt 1886. aug. 13. Győrött, mint a m. tudom. akadémia és Kisfaludy-tásaság legrégibb és utolsó képviselője azon írói csoportozatból, a melyet Aurora-körnek nevezett el irodalomtörténetünk. A Kisfaludy-társaságban Beőthy Zsolt 1887. febr. 6., a m. tudom. akadémiában 1887. ápr. 25. Vadnai Károly mondott fölötte emlékbeszédet.
Beszélyei, szinművei s költeményei a kövekező lapokban, évkönyvekben és folyóiratokban jelentek meg: Urania (1828. A klavirmester, vígj. 1 felv.,Gunda, a szép halász leány, rege, 1829. költ., 1830. Koránjárások, elbeszélés, 1831. Szomorújáték, vígj. 1 felv.); M. Játékszini Zsebkönyv (Komárom, év n. 1825 után: Ujesztendei ajándék vagy a félénk szerelmes, vígj. 1 felv. írta Kxxx Pxxx és a Játékszini Emlékkönyvben. Győr, 1847. neve alatt); Koszorú, a Tudom. Gyűjtemény melléklapja (1828. Kicsinyből mi lesz? elb. németül az Irisben és költ., 1829. Magának akart, másnak kért, vígj. 1 felv., előadatott Debrczenben 1831. febr. 3., 1836. ápr. 5. Budán 1833. júl. 26., 1834. nov. 23. Nagyváradon 1835. jún. 1., Győrött 1841. és Budapesten a nemzeti szinházban 1883., A szökés, elb. Mindennek van haszna. vígj. 1 felv. és költ., 1830. Uj évi gondolatok és költ., Öreg kérők, víg. 1 felv. előad. Győrött 1847., Melyik a sok közül, vígj. 1 felv. és költ., 1831. Farkas van a veremben, vígj. 1 felv., Mindennek van haszna, vígj. 1 felv.); Auróra (1830. Nem az volt, kit gondoltam, elb. és költ., 1831. Vizkereszt, 1832. Az álkirály, vígj. 1 felv., 1833. A ludczomb, elb., Jej e jó fi vagyok én, elb., Szegénynek szerencséje is szegény, elb., 1834. Ki hitte volna, elb., 1835. Mennyi ház, annyi szokás, elb., 1836. Hushagyó kedd, elb. A polgárleány, elb. 1837. Román és nem román, elb.); Orvosi Tár (VIII. 1832. Zsoldos János dr. élete); Neelejts (1832. Mindenütt jó, de legjobb otthon, elb. és költ., 1833. Fehér czipők, elb.); Társalkodó (1832. költ., 1833. Hasonlítások és különzések, humoros elmefuttatás és költ., 1835. Három az igazság, elb., 1836. Éjjeli rémalak, elb., 1839. czikk, 1840. Győri olvasó egyesület); Regélő (1834. Hivatlan orvos, elb.); Rajzolatok (1835. Veszedelmes ujítás, elb.); Tudományos Gyűjtemény (1835. A vándorszinészet okairól); Athenaeum (1837. Mindennek van ideje, elb., A nagybácsi és nagynéni, elb., ezért Toldy F. 18 frt honorariumot fizetett, a Három feltétel cz. bűvös daljátékból jelenések); Emlény (1839. A vasuti részvények. elb., A kiadó lak, vígj. 1 felv., 1840. Az általános örökös, vígj. 1 felv., 1841. Egyetlen leány, vígj. 1 felv., 1842. Művészet hatalma, vígj. 3 felv., 1844. Csináljunk magunknak egy jó napot, elb.); Budapesti Árvizkönyv (1839. A hideg viz mindent meggyógyít, elb.); Nemzeti Almanach (1842. A növendék, elb.); Regélő Pesti Divatlap (1842. A gyermek szerelme, elb., 1843. Költő és szinpad, elb.); M. Életképek (1843. A víg czimborák, elb.); Országgyűlési Almanach (1843. A nőkebel bosszúja, elbeszélés. Németül megjelent a Pannoniaban 1848.); Honderű (1843. I. félév, Jelenet egy fiatal házaspár mézes heteiből, 1844. Győri levelek); Pesti Divatlap (1844. Kopott arszlán, elb., Első betegem, elb., 1845. Kandi nő, elb.); Életképek (1844. II. A bizalmatlanok, vígj. 1 felv., előad. Győrött 1852-ben kétszer, és Pesten 1856. ápr. 18., megjelent a Játékszini Emlékkönyvben is. Győr, 1845., 1845. II. Igen és nem, elb.); Hazánk (1847. Farsangi Versek, Vig Feri álnévvel, Hazaárulók, elb., Egy tál farsangi fánk, elb.); Hölgyfutár (1850. Untauglich, Ideiglenes, 1852. Férjem borbélya, 1853. Három szin. vígj. 4 felv., előad. Pesten máj. 18., 23. és Győrött, Kassán 1863. márcz. 26., 1857. Hoppon maradt, 1860. Egy szóverseny a hangversenyben, 1863. Lamentáljunk egy kicsit); Szikszói Enyhlapok (1853. Az igért beszély); Kelet Népe (1856. Pál fordulása, vígj. 3 felv. versben, előadták 1862-ben Győrött); Erdélyi Muzeum (1857. Propter certum quoniam, vígj. 1 felv.); Délibáb képes naptár (1857. Férj egy órára, vígj. 1 felv., előad. Pesten 1856. júl. 4-én); Győri Közlöny (1857. Felolvasás az olvasásról azoknak, a kik olvasni nem szeretnek, Egy vad poeta hátrahagyott műveiből, Rövid és hosszú, Ingó és ingatlan, 1858. Alkalmi versezet egy jó barátom ezüst menyegzőjére, 1859. Farsangi hangverseny hangszer nélkül, 1860. Irjunk-e vagy nyirjunk, Egy kis vásárfia, 1862. Hogy áll a világ, farsangi dal, Egy orvosi tanácskozmány, költ., 1863. Nagy mondhatók, költ., 1867-68. Vasárnapi levelek, 69 czikk, 1869. Válasszunk! Ártatlan szóharcz e korszerű kérdés fölött: jobb-e vagy bal, felolv. a győri olvasóegylet hangversenyében, a Főv. Lapokban is, Feltámadunk, költ., 1869-1870. Csevegések Hüvelyk Matyi álnév alatt, 1871. Legujabb szitty dal, 1873. Krach, rozsda és börze, Elnöki megnyitó az ismeretterjesztő egyesület első gyűlésén, a győri egyletekről, 1877. Farsangi dolgok, Arany lakodalom saját félszázados írói jubileumára, a Főv. Lapokban és Figyelő XXVI. 1889., 1880. Ujévi versek, Alkalmi felolvasás Kisfaludy Károly halála napjának félszázados fordulóján a győri szinházban november 20-án, 1881. 98., 103. szám, 1885. Elkésett székfoglaó Karácsonyfa, költem., 1886. A nők fegyverei, humoreszk, felolvasás); Gombostű (1862. Tűz és víz); Képes Ujság (1859. Petőfi első két aranyja); Nefelejts (1860. Orvosi értekezés a női szív bajairól, 1862. Szerencsétlen furulyás, 1863. Nem szabad a királylyal tréfálni, tört. vígj. 3. felv., mutatvány); Családi Kör (1862. Egy kis beszély története, 1863. Egy szegény szép leány); Zala-Somogyi Közlöny (1862. A Zala-Somogyi Közlöny látogatása a Győri Közlönynél); Fővárosi Lapok (1871. Egy fiatal hölgy elbeszélése, 1875. A hogy Isten rendeli, 1878. A kis pékleány, 1880. A ki a levelet nem olvassa végig, 1881. Öreg órámhoz, költ., 1885. Egy nő a ki a kávét nem szereti, Vas Gereben Győrött); Ország-Világ (1871. Falun); Athenaeum (1873. Magyar szinészet és irodalom Győrött); M. orvosok és természetvizsgálók munkálatai (XVII. 1874. A győri szinészet története); Szegedi Árvizkönyv (1880. Farkas van a veremben. Két szék között); Koszorú (1880. Pista bácsi bundája); Garabonciás (Győr, 1882. 34. sz. Mi lesz a textus? krónikás adoma); Thalia (Emléklap, Nagyvárad, 1886. aug. 20. Hattyúdal); Figyelő (XXVI. 1889. kiadatlan kötelméynei: Válasz Beőthy Zsigának 1864. az 1864. névnapjára írt költeményre, XXVII. 1889. Aratnak már! Icig szomszéd... Bőjti versek, Arczképemhez. közli Koltai Virgil).
Munkái:
1. Karácsony éjjele, vagy a köszöntő versek. Névnapi tréfa egy felvonásban, melyet Karats Ferenczné született Takács Éva asszonyság tiszteletére készített ... Pest, decz. .. 1827. Ezt követi: A félénk szerelmes, vígj. 1 felv. Ujesztendei ajándékul. Buda, 1828.
2. A nevendék nőnem. Irta orvosdoktorrá létekor. Pest, 1833. (Latin czímmel is).
3. Thalia. Eredeti szindarabok gyűjteménye. Pest, 1833-34. és Győr, 1837. (I. Kettőnek a leánya, vígj. 1 felv., A zsivány, szinj. 1 felv., előadták Budán 1833. decz. 29. és a győri szinpadon Katinka cz., Az éjjeli vendég, szomj. 1 felv., A szép lelkű, vígj. 1 felv., II. A féltés gyötrelemi, vígj. a magyar előkorból 3 felv., A kódus leány, erkölcsi rajzolat 4 felv., Jutalomba részesült, előadták Debreczenben 1835. szept. 24., Keszthelyen 1841. márcz. 2. III. Éva asszony unokája, vígj. 3 felv., Nők köztársasága, bohózat 3 felv., Az elbűvöltek, vígj. 2 felv., Legjobb orvos a házasság, vígj. 1 felv. Ism. Figyelmező 1838. 27. sz.)
4. Kovács Pál munkái I. kötet. Beszélyfüzér l. kötet, Pápa, 1841. Kicsinyből mi lesz? Éjjeli rém-alak, Farsangi kalandok, Vízkereszt, Húshagyó kedd, Mindenütt jó, de legjobb otthon, Fehér czipők, Nem az volt kit gondoltam, Hivatlanorvos, Koránjárások, Hű Miska, Szegénynek szerecséje is szegény, II. kötet. Beszélyfüzér. 2. k. U. ott, 1841. A polgárleány, Nagybácsi és nagynéni, A ludczomb, Jaj be jó fi vagyok én, Ki hitte volna? Román és nem román, Sziv és rang, III. kötet. Eredeti szinművek 1. kötet. Győr, 1846. Nemesek hadnagya, népszerű dráma 5 felv. (Először adatott Pesten 1844. aug. 22., szept. 13., okt. 1. és Győrött, zenéjét írta Jenkó Mihály, a kotesdalt Czuczor Gergely), Magának akart másnak kért, vígj. 1 felv., 1829. Öreg kérők, vígj. 1 felv., 1830. Nyomor iskolája, ered. dr. 5 szakaszban (először Pesten 1845. júl. 28. és Győrött 1845.) IV. kötet Beszélyfüzér. 3. kötet. Győr, 1846. A nőkebel boszúja, A hidegvíz mindent meggyógyít, A gyermek szerelme, Mennyi ház annyi szokás, A növendék. (A két utóbbi kötetet Kilián vete meg 300 frt honorariumért).
5. A művész álma, ered. dr. 5 felv. Buda, 1842. (Szinműtár, kiadja Nagy Ignácz III. 8. füzet, előadták Győrött 1841. és Bianka cz. ujra átdolgozva 1872. febr. 28.)
6. Arany lakodalom. Tréfás öröm-ének, melyet nagys. és főt. Tóth József győri kanonok ur ötven éves papi jubileumának nov. 20. 1859. tartott világi ünnepére ékes rigmusokba szedett és tiszta férfi atyafiak s értelmes papi fejedelmek közt asztal utáni ártatlan felolvasásul írt. Győr. (Közölte az Üstökös is 1874. 10. sz. Urak a papok cz. és a Figyelő XVI. 1889. Aranylakodalom cz.)
7. Farsangi kalandok. Bpest, 1877. (Olcsó Könyvtár 41.)
8. Bőjti prédikáczió a győri kisded-egylet javára f. évi márcz. 31. adatott hangversenyben felolvastatott. Győr, év n.
9. Rossz világ, kegyes bőjti predikáczio a csüggeteg keresztény lelkek vigasztalására. U. ott, 1878.
10. Az élet apróbb bajairól. Humorisztikus felolvasás. U. ott, 1879.
Kéziratban: A buta nő és okos leány, vígj. 1 felv.; Az éjjeli vendég, szomj. 1 felv. versben; A féltés gyötrelmei, tört. vígj. 3 felv. ezt Mátyás király Pozsonyban vagy a féltés gyötrelmei cz. Debreczenben 1835. aug. 1 előadták; A három föltétel, víg bűbájos regényes daljáték 4 felv. 1838.; A széplelkű, vígj. 1 felv.; Legjobb orvos a házasság, vígj. 1 felv.; Az elbűvöltek, vígj. 2 felv., később Kelepcze cz. ujra átdolgozva; Nők köztársasága, bohózat 3 felv.; Éva asszony unokája, vígj. 3 felv. (Győrött 1842); Az obsitos, népies életkép a multból 4 szakaszban, 1845-ben a pesti nemzeti szinháztól 50 arany jutalmat nyert (előadták nov. 22.); Atya és fiú, népsz. 3 felvon. (Győr, 1863); Nem szabad a királylyal tréfálni, tört. vígj. 3 felv. (Pesten, 1864. okt. 14., Debeczenben 1865. márcz. 11.); A zárdaszűz, dr. 3 felv. előjátékkal (Győrben 1879.); IV. Béla, tört. rajz 5 felv. 1837.; Királyi tréfa, tört. vígj. 3 felv.; Az utolsó nap, vígj. 3 felv. versben; Ludczomb, bohózat 1 felv., dramatizálta Rónai Jáczint.
Szerkesztette a Hazánk kereskedelmi, szépirodalmi lapot 1847. jan. 2-tól 1848. aug. 10-ig, mely hetenként háromszor jelent meg Győrött. A márcziusi napok után politiakai czikkeket is közölt.
Levelei Rumyhoz 1829-37. három (a m. tudom. akadémia levéltárában), Szilády Károlyhoz Győr, 1839. decz. 27. (a m. n. múzeum kézirati osztályában.)
Arczképei: kőnyomat Ponori Thewrewk József Albuma számára 1830, az Album azonban nem jelent meg; Barabástól 1844., nyomt. Höfelich Bécsben, neve aláírásával (Vahot Imre Pesti Divatlapja 1844. 10. sz.); és a M. írók Arczképcsarnoka I. lapján, rajzolta Barabás.
Honművész 1833. 35., 1834. 1., 95., 1835. 69., 97., 1841. 27. sz.
A Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. 1836-40. Buda, 1841. IX., X. l., XII. 1885-87. Bpest, 1887. (Beöthy Zsolt, Kovács Pál emlékezete.)
Athenaeum 1841. 71. sz.
Pesti Hirlap 1841. 64. sz. Hird.
Pesti Divatlap 1844. 10. sz. arczk. (Vachot Imre), 1845. II. 35. sz.
Magyarkák, Lipcse, 1845.
Életképek 1846. I. 1847. 8. sz.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 65. l.
Honderű 1847. II. 12. sz.
Ujabbkori Ismeretek Tára V. 138. l.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 281. l.
Vasárnapi Ujság 1856. 29. sz., 1877. 49. sz. arczk., 1886. 34. sz.
Budapesti Hirlap 1856. 93., 157. sz. (Salamon F.)
Képes Ujság 1859. 3. sz. arczk.
M. Sajtó 1864. 236. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Gregus Ágost Tanulmányai. Pest, 1872. II. 7., 58., 92. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1877. 49. szám arczk.
Hon 1877. 323. sz. (Jubileuma).
Pesti Napló 1877. 324., 325., 1883. 235-237., 1886. 226., 2887. 38. sz. (Beőthy Zsolt).
Fővárosi Lapok 1877. 282., 281., 182., 1886. 224., 246. (Karacs Teréz), 1887. 330. sz. (Önéletrajza).
Pereszlényi János, Kovács Pál 50 éves írói jubileumára 1877. decz. 8. Győr, 1877.
Győri Közlöny 1877. 95., 97., 99. (Ternyei Tivadar), 100., 1883. 92., 1885. 35., 1886. 65. sz.)
1877: Hölgyfutár (Kolozsvár) 50. sz., Ellenőr 430., 527. sz., Hon 323. sz. Petőfi Társaság Lapja II. 24. sz., Kelet Népe 338. sz., Budapesti Napilap 342. sz., Nemzeti Hirlap 333., 336., 337. sz.
Figyelő IV. 1878. (Beőthy Zsolt) XXII. 1887. (Jakab Elek).
Ung. Schulbote 1878. 7-14. sz. Dr. Kovács Pál als Pädagog. (Gruber József).
Koszorú 1880. fénynyomatú arczk. (Szana T.)
Molnár György, Világostól Világosig. Arad, 1881. 178-198. l.
Pesti Hirlap 1883. 18., 226., 1886. 229. sz. (Latkóczy Mihály).
Nemzet 1886. 224., 226., 2887. 114., 118. sz. (Vadnai K.)
1886: Budapeti Hirlap 227. (Apróságok), 232. sz. (Hattyúdala), Egyetértés 224. sz., Pápai Lapok 33. sz., Ország-Világ 34. sz. arczk.
Vadnai Károly, Emlékbeszéd Kovács Pál felett. Bpest, 1887.
Akadémiai Almanach 1887. 322. l.
Koltai Virgil, Dr. Kovács Pál élete és működése. Győr, 1889.
Győri Hirlap 1889. 7. és k. sz. (K. és a győri magyar szinészet).
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik Bibliogr.
Beőthy Zsolt, M. nemzeti irodalom történeti ismertetése II. és Képes Irodalomtörténet II. (Badics Ferencz).
Pallas Nagy Lex. X. 846. l. (Négyesy L.).
Egykorú szinlapok és gyászjelentés.