orvosdoktor, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1768. júl. 4-én Korláton (Abaujm.), hol atyja ev. ref. lelkész volt; K. hat éves korában a sárospataki iskolába került és ott végezte a felső osztályokat is. Ekkor Losonczon a szónoklati osztályban négy évig tanár volt. 1789. aug. Pesten az orvosi egyetemre iratkozott be. 1791-től ugyanott az élettan segéde volt. Orvosi gyakorlatszerzés végett felment Bécsbe, az ottani közkórházban egy évig működött. 1794. ápr. 29. nyert orvosdoktori oklevelet a pesti egyetemen, hol később az orvosi kar tagja lett. 1795-ben a svájczi, hollandiai s németországi kórházakat látogatta meg, honnét szept. 29. megékezvén, Pesten tartotta állandó lakását. A jenai ásványtani társulat oklevéllel tisztelte meg. 1832. márcz. 2. a m. tudom. akadémia megválasztotta levelező tagjává. 1844. ápr. 29-én orvosdoktorrá avatásának ötvenedik évfordulója napján, ünnepélyesen üdvözölte a m. t. akadémia, melynek ülésein aggkorában is szorgalmasan megjelent. Félszázadnál tovább híven fáradozott a nemzeti nyelv és a hazai tudományosság körül. Pest és több megyék táblabirája volt. 1849-ben meghalt testvéröcscse K. Dániel Borsodmegye főorvosa özvegyénél Mező Csáthon Szabó Klára asszonynál talált menhelyet és ápolást. Itt végezte be orvosi műszótárának Mutató-tábláját, melyet több kéziratával és 740 kötetből álló könyvtárát a sárospataki főiskola könyvtárának hagyta. Meghalt 1851. jún. 22-én Mező-Csáthon.
Munkái:
1. Szükségben való és segedelem tábla a vizbe fult. megfagyott és holtan születni látszott kisdedekre nézve. Pest, 1798.
2. Szükségben való és segedelem tábla a veszett kutya harapásról, a mérgekről, a falatnak gégében való megakadásáról, gőz miatt való megfulásról sat. egy veszett kutya rézre metszett képvével. U. ott, 1798.
3. Az emberi élet meghosszabbításának mestersége. Német nyelvből Hufeland Kristóf Vilmos után magyarra fordíttatott, a nehezebb helyeken megvilágosíttatott, alkalmatosság szerént a magyar hazára szabatott. U. ott, 1798. Két rész. (2. kiadás, U. ott, 1799. A második iadás szerint forditotta, a nehezebb helyeken megvilágosította, alkalmatosság szerint a magyar hazára szabta, sok helyeken pedig megbővítette. 3. kiadás. Buda, 1825. Makrobiotika, vagy az ember életét meghosszabbító mesterség, 5. kiadás után ford. és a magyar nyelvre való jegyzékekkel megszaporítá cz.)
4. A gyenge élet meghosszabbításának és a gyógyíthatatlan nyavalyák huzásának a mestersége. Ford. a tehénkilisekről való tanitással s sok tudósok értelmeivel megbővítve. Pest, 1802. Három rész.
5. Chemia vagy természeet titka, Gren Fridrik Albert korlát doctor szerint magyarul legelőször irta. Buda, 1804-1808. Négy darab. Prónay László arczk.
6. Az állati mágnesesség mérő serpenyűje. U. ott, 1818. Két rész. (I. Kisérlet az állati mágnesség ál-baját az egységes és lélektudomány törvényeiből kimagyarázni. Szerzé Eschenmayer K. A., ford. toldalékkal megbővíté. II. K. megvizsgálja és megczáfolja Eschenmayer... az állati mágnességről való munkáját és a toldalékot).
7. A hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem. Rozsnyó, 1820-21. Két tábla. (Németül. Pest, 1820. és szerbül Budán, Tótul, Lőcse, 1822.)
8. Értekezés a himlő kiirtásról. Szerzé a lelkitanítók számokra ... Pest, 1822. Szines rézmetszettel.
9. Rövid oktatás mit kell, és mit nem kell cselekedni falusi bábának a természeti szüléskor. U. ott, 1822.
10. Lexicon Mineralogicum enneaglottum. U. ott, 1822. Négy rész. (I. Lexicon mineralogicum triglottum etymologicum latino-magyarico-germanicum primum. Elől: «Az ásványtár szerzőjéhez» költemények Kazay Istvántól és Szemere Páltól. II. Első szófejtő magyar-latin ásványnévtár, III. Deutschlateinisches mineralogisches Wörterbuch. IV. Mantissa Lexicon mineralogicum gallico-latinum, anglico-latin., danico-latin. continens).
11. Medicina forensis. Vagy: orvosi törvény tudomány, a táblabiró, biró, ügyvédő, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra. Számos hazai tudós orvosoknak dicsérete emlékezetekkel megdiszesíttetve és toldalék szótár. U. ott, 1828.
12. Antiorganon, az az: orgonarosta. Similia similibus. Paracelsiopera omnia. Genevae, 1658. Paragrani tractatus, de astronomia. Toldalék az orgonarostához. A mely magában foglalja azon nevezetesebb történeteket, a melyek az 1826. esztendőtől, vagy az Orgonarosta készen lététől fogva, a most folyó 1830. esztendeig estek a homoeopathiára nézve. Brouissaisság, vagy: nadály-dühöség. U. ott, 1830.
13. Magyar patika, az az Magyar- és Erdélyországban termő patikai állatok, növények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben. A falusi külorvosoknak, földesuraknak és lelki tanítóknak számokra. Hogy a falusi ügyefogyott, beteg adózó népen kevés költséggel és azoknak bizodalmas kivánságok szerént segíthessenek. U. ott, 1835. Három rész. (A III. rész ezen czímmel: Magyar patika kalauza ó és ujchemiai szótár. Orvosi terhek és mértékek. Patika vizsgálat).
14. Háromnyelvű fejtő természethon titoktan orvostudományai műszótára, az az onomatologia, physiographica, chemica, jatrica, triglotta, philologica. Buda, 1845-1848. Nyolcz rész. (I. darab 1. rész, Növényészés szavai vagy termini phytologici. Vulgo terminologia botanica. 2. r. Növénybölcsesség avagy háromnyelvű fejtő növénynév műsótár, az az phytosophia aut philosophia botanica seu botanica pura. 1845. X., 472. l. II. darab 3. r. Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótár. Vagy is onomatologia, mineralogica, triglotta, hermeneutica. 4. r. Háromnyelvű ejtő titoktan műszótár. Az az onomatologia chemica triglotta etymologica. 5. r. Háromnyelvű fejtő szernév műszótár. Avagy onomatologia, pharmaceutica philologica, 6. r. Háromnyelvű fejtő állatnév műszótár. Vagy glossarium zoologicum triglottum, etymologicum. 1846. 830. l. III. darab 7. r. Háromnyelvű fejtő természethon titoktan orvostudományi műszótára, azaz onomatologia, physiographica, chemica, jatrica, triglotta, philologica. Három nyelvű fejtő ember bonczolás műszótár. Vagy glossae anatomicae triglottae, hermeneuticae, 1846. 831-1061. l. IV. darab, 8. r. Háromnyelvű fejtő orvostudományi műszótár, azaz jatrica, triglotta, exegetica. 1848. 1062-1302. l. Előfizetési felhivását 1843. máj. 14. tette közzé.)
Levele Kazinczy Ferenczhez. Pest, 1808. máj. 4., 16. (Kazinczy F. Levelezése V.) és gróf Széchenyi Ferenczhez. Pest, 1802. okt. 19t (a m. n. múzeum kézirati osztályában).
Hazai s Külf. Tudósítások 1824. II. 51. sz.
M. Tudom. akdémia Almanachja 1839. 139. sz.
M. akadémiai Értesítő 1843-44. 68. l.
Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai 67. l.
Pesti Napló 1851. 405. sz. (Bódogh János).
Toldy Ferencz Összegyüjtött Munkái. Pest, 1872. VI. 159. l.
Szinnyei Könyvészete.
Kazinczy Ferencz, Pályám emlékezete. Bpest, 1879. 173. l. (Nemzeti Könyvtár III.) és Levelezése III., V., VIII.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880. 392. l.
Szinyei Gerzson, A sárospataki főiskolai könyvtár története. Sárospatak, 1884. 52. l.
Petrik Bibliogr. I. 935., II. 182., 473., III. 455. l.
Kathol. Szemle 1891. 527. sat. l. (Takáts sándor).